Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

248 Tatabánya, 1948. február 10. A „BARÁTSÁG" BESZÁMOLÓJA A SZOCIÁLDEMOKRATA BÁNYÁSZTITKÁRSÁG EGYÉVES MŰKÖDÉSÉRŐL Egyéves a Bányásztitkárság Hosszú küzdelem, rengeteg nehézség ellenére, végre egy évvel ezelőtt sikerült elérnie a szociáldemokrata bányamunkásságnak, hogy országos érdekeit egységesen és központilag a Pártközpontban felállított Bányásztitkárság útján képviseltethette. Egy esztendővel ezelőtt kezdte meg a titkárság szervezését Borbély János elvtárs, akit a tatai szén medence és az egész ország szociáldemokrata bányászsága szívesen küldött követeként parlamentbe. Az azóta eltelt idő alatt a titkárság minden nehézség ellenére is eredménnyel képviselte a szociáldemokrata bányamunkásság egyetemes és egyenkénti érdekeit is az illetékes fórumok előtt. Ismeretesek elvtársaink előtt a pilisszentiváni bányászkonferenciák határozatai,

1 melyeket teljes egészükben végrehajtott a titkárság, de tanúi voltak elvtársaink azoknak a megmozdulásoknak, melyek eredményei a pártmozgalom fejlődésében, az egyes szervezetek intenzív mozgalmi tevékenységének fokozódása volt. A Központi Bányásztitkárság egyéves működéséről kiadott jelentést az alábbiakban ismertetjük. ,,A 35. kongresszus után, az üzemszervezési osztály munkájába bekapcsolódva kezdte meg tulajdonképpeni működését a Bányásztitkárság, mely addig — személyzet és technikai segédeszközök hiányában — a bányásszervezés terén eredményes munkát kifejteni nem tudott — mondja a jelentés. Dacára annak, hogy megfelelő személyzet még akkor sem állott rendelkezésre, az Intézőbizottság önzetlen munkája következtében egyre fokozódó lendülettel indult meg a bányászság szervezése és politikai nevelése pártunk keretén belül." „Bányászszervezeteink látogatása során csakhamar megállapítottuk, hogy bányász elvtársaink, kikről bátran állítjuk, hogy a demokrácia alapját és pártunk erősségét képező proletárréteghez tartoznak, egységesen, megbonthatatlan sorokban állanak pártunk mögött, készen arra, hogy a szocialista bányászmozgalom múltjához méltóan dolgozzanak pártjukért!" A továbbiak során beszámol a jelentés a tagtoborzó ideje alatt kifejtett tevékenységről, melynek során a 6 kerületre osztott 74 bányatelepet járták be agitációs és szervezési munkával megbízott elvtársaink, s mely munka következtében nagy számban nyerték meg a még szervezetlen bányászokat a szocialista mozgalom részére. Ez az agitáció kiterjedt a bányatelepeket környező falvakra is, melyek feldolgozására a bányászszervezetekben kiképzett előadókat vettek igénybe. Az agi-