Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)
V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA
3 A MÁSZ már 1947. december 27-én elrendelte a földalatti létszám munkahelyek szerinti racionális arányosítását (46/1947. —VII. MÁSZ sz. r. — MÁSZ Közlöny, 1947/56.). Ezt követően 1948. január 21-én rendelet jelent meg „mindennemű munkásfelvétel azonnali megtiltásáról" (9/1948 - VII. MÁSZ sz. r. — MÁSZ Közlöny, 1948/4.). 4 Az 1947. december 12-én kötött bányászati kollektív szerződésről van szó (1. 238. sz. dok.). 244 Pécs, 1948. január 5. A PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG JELENTÉSE AZ IPARÜGYI MINISZTERNEK A BÁNYÁSZATI PÓTMŰSZAKOKRÓL Jelentem, hogy Földvári Ottó segédvájár a pécsbányatelepi Széchenyi-aknában múlt hó 24-én történt halálos balesetének kivizsgálása alkalmából megállapítást nyert, hogy a fejtésben dolgozók közül — a 13 bányamunkásból — 6 olyan dolgozott, akik e napon 16 órás pótműszakot teljesítettek. A bányakapitányság a pótműszakok mikénti teljesítését a többi kerületekben is ellenőrizte, és megállapította, hogy Vasason a bányában 16 órás műszakok teljesítését az üzemvezetőség és üzemi bizottság nem engedte meg, a mecsekszabolcsi és pécsbányatelepi kerületben, mint a becsatolt jegyzőkönyvek igazolják, a létszám igen nagy százaléka teljesített a föld alatt 16 órás műszakot, nemcsak vájárok, segédvájárok és csillések, hanem 15—16 éves takarítók is. Ez utóbbiaknál a bányakapitányság különösen aggályosnak tartja a 16 órás földalatti műszakot. Az üzemvezetőségek és üzemi bizottságok a pótműszak teljesítésnek fent említett módját ugyancsak nem helyeslik és azt az egészségre ártalmasnak tartják, ezt, mint előadták, a távollakó munkásoknál engedték meg, hogy ezáltal a hazamenetel és visszajövés meg legyen takarítva. A pótműszakok, illetve túlműszakok teljesítése az ország mai szénhelyzete mellett, továbbá a munkaversenyek eredményének fokozására szükséges. A bányakapitányság szerény véleménye szerint azonban ugyancsak szükséges egyöntetűleg rendezni, hogy miképpen történjen a pótműszak teljesítés úgy, hogy a munkások egészségére nagyobb kárral ne járjon. Tisztelettel csatolom a bányakapitányság 2863/940. bk. rendeletét, amely a túlműszak és a pótműszak teljesítésének mikéntjét szabályozta. A bányakapitányság eddig túl- és pótműszakot csak önkéntes jelentkezés alapján engedélyezett, úgyhogy ilyen műszakok nemteljesítéséért a munkavállalókat büntetni nem lehetett. Kötelező pótműszakot csak az iparügyi miniszter rendelhetett el. A pótműszakok mikénti teljesítésére a bányakapitányság a következőket javasolja :
