Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

.b) A műszakarányosítás hatása az országos koefficiensre* .. .A műszakok megkívánt arányosításának keresztülvitelét főképpen ajövesztési módok megváltoztatásával, az abból eredő üzemen belüli koncentrációval, a beruházásoknál említett koefficiens emelésére vonatkozó gépszerkezetekkel, azoknak megfelelően az urasági létszám csökkentésével tervezzük keresztülvinni. Az ideális arány országosan volna a teljes felfejlődés után szénen dolgozók 39% egyéb szakmányosok csapatban 16% egyéb föld alatti munkahelyen dolgozók (urasági) 15% külszínen dolgozók 30% A novemberi produktív arányszámnak 10%-os javulása esetén a novemberi összteljesítményhez viszonyítva a kerületi koefficiensek változása a következő: Borsod 9% országosan 2,2 % Nógrád 13% 2,6% Dorog 18% 2,7% Tata 6% 1,5% Dunántúl 8% 0,9% Mecsek 4% 0,1% összesen: 10,0% ... c) Elővájás és fejtés arányának javítása Országos szempontból a fejtési termelés arányának minimum 70%-t kell elérni. így az elővájásokra mintegy 30% esik. A fejtési arány megjavításánál nemcsak összteljesítmény-növelést érünk el, hanem fajlagos termelési költségcsökkenést is azáltal, hogy a mintegy 25—30%-kal magasabb fejtési teljesítményeknél a fajlagos bérköltség nagyjából állandó. A jobb teljesítményt adó fejtési arányok bevezetésének, a fejtési rendszerek megváltoztatásának és az üzemi koncentrációnak a teljesítményre gyakorolt növelő hatását kerületenként vizsgálva, megállapítottuk, hogy a lehetőségek figyelembevételével a következő változásokkal lehet számolni: Borsod 6% országosan 1,5 % Nógrád 2,5% 0,5% Dorog — — Tata — — Dunántúl 8% 1,0% Mecsek 6,3% 0,2% Összesen: 3,2%