Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

ebbó'l nem lehet semmit elvenni, mert nekik ez szerzett joguk. Ha nekik ez szerzett joguk, akkor nekünk is az. Ha pedig ilyen hangon folytatják, mi belemegyünk, de kivisszük a tömeghez, hogy mihez ragaszkodnak, és a Gazdasági Főtanács el fogja fogadni a prolinak a válaszát. így aztán törölve lett az, hogy a nőtlenek szenet nem kapnak. Ha egy családból több tag dolgozik a vállalat kötelékében, úgy szenet csak egy kaphat, az ilyen dolgokat felül kell vizsgálni, nehogy visszaélések történhessenek. Ugyanakkor a kollektív szerződésben benne kell legyen a szén minősége. Három szakszervezet van, akik kivételesek a béremelésben: a bányamunkások, a vasasok és a nyomdászok. Nem mehettünk mi sem messzebb, mint amit más fontos szakszervezetek elfogadtak, mert akkor mindenki többet és többet követel. A villany és lakás kérdésére egy kis változtatások lesznek, majd Zgyerka elvtárs ha visszajön a Szaktanácstól, tájékoztat bennünket. A többi pontokban semmi változás nincsen. Nagy elvtárs közbeszól, hogy az illetményszén mennyiségét meghatározták-e? A nyugdíjasok szénkérdését is meg kell oldani. A keretben nincsenek ezek a dolgok: csak azokra vonatkozik, akik közvetlen a vállalat keretében dolgoznak. A nyugdíjasok már nem úgy vannak kezelve. Itt is volt vita, nem ment olyan simán. Éppen Zgyerka elvtárs mondotta, hogyha rendeletben lehet biztosítani a nyugdíjasok szénjárandóságát, akkor a kollektívben is bele lehet venni. A Szaktanácshoz került az ügy, és ott is ugyanaz volt a helyzet. A MÁSZ részéről mi biztosítva vagyunk, ezt könnyen el tudjuk intézni, de bántott a MESZHART. Itt erre nem volt mód. És akkor igyekeztem tárgyalásokba bocsátkozni. Ha a MÁSZ rendeletileg biztosítja a nyugdíjasok szénilletményét, akkor a MESZHARTnál is tudják ezt alkalmazni.Utólag még úgy igazítottuk ki a Szakszervezeti Tanácsnál, hogy csinálunk egy külön egyezményt a nyugdíjasok részére, amit a Szakszervezeti Tanács azután tudomásul vett. Ez elég hivatalos lesz egy külön kollektív szerződés formában kötött megállapodáson keresztül, és a nyugdíjasok szene így biztosítva lesz. Ezt megcsináljuk azonnal, amint a kollektív szerződés aláírására kerül a sor, és így azután meg lesznek nyugtatva a nyugdíjasok is. A részletekre nem térek rá, mert ez hosszadalmas volna, csak a fontosabb kérdésekre tértem ki. Az alap az uraságiak és az iparosok bére, ezután a rokkant vájárok és nyugdíjasok szénilletménye; ezeket látom fontosnak. Befejezésül ismétlem, hogy Zgyerka elvtárs fog felvilágosítást adni, ha visszatér a Szakszervezeti Tanácstól. Ha valamilyen pontot fontosnak találnak az elvtársak, ezeket a kérdéseket hozzák fel, s egy rövid válaszban felelni fogunk rá. A keretszerződésben benne van, hogy 8 órát pontosan ki kell dolgozni, a bányászoknál ezt bevezetni nem lehet. Nekünk benne van a be- és a kiszállás a 8 órában, de az üzemvezetőség és az üzemi bizottság közösen állapítsa meg, hogy mikor szabad a munkahelyet elhagyni és