Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

foglalt indokolásnál fogva — bizonytalanok és nem teljesek. Tekintettel arra, hogy konkrét számokkal a könyvelés rendbehozása nélkül foglalkozni nem tu­dunk, a számadatok érdemi bírálatába nem bocsátkozunk. A produktív és improduktív bérek arányának vizsgálatánál feltűnőek a felügyelő hatóság százalékmegállapításai. A kiindulási alap előttünk ismeretlen és így azok helyességét nem bírálhatjuk. Az alábbi felállításban az 1938. és 1946—1947. évi produktív és improduktív teljesítményt egymással szembeállítjuk és ezek száza­lékait kiszámítjuk. Megjegyezzük, hogy a szénbányászatban a produktív és improduktív bérek, illetőleg teljesítmények stb. megkülönböztetése nem vihető oly módon keresztül, mint ahogyan az az iparban szokásos. produktív improduktív teljesítmény 1938-ban 29,24 (100%) 1 13,99 (100%) 1946-47-ben 22,35 ( 76%) 7,87 ( 57%) A 15%-os bérpótlék kihatását vizsgálva a felügyelő hatóság észrevétele szerint a most folyó termelési évadban q-kénti 3—4 Ft közötti veszteséggel kell számolni. Megítélésünk és végzett számításaink alapján ezt túlzottnak véljük. A statisztikai osztály által készített előkalkuláció maximálisan q-kénti 2,80 Ft. veszteséggel számol arra az esetre, ha az 1947. évi augusztusi viszonyok lényegesen nem változ­nak és az eladási ár felemelésére sem nyílik mód. A szept. hónap kedvezőbb képet mutat, és igazolja azt a feltevést, hogy a 2,80 Ft q-kénti ráfizetés is még túlságosan kedvezőtlenebb körülményeket vett számításba. Az illetményszén százalékának megállapításánál nem helyes az 1946. évi adato­kat alapul venni, mert hiszen az 1946. évi augusztus hó 1. előtt az inflációs idők gazdálkodása mellett prémiumként és rohamszénként szokatlanul nagy mennyiség került illetményszén vonalon elszámolásra. Az 1938-as és az 1946—47-es adatok összehasonlítása már kedvezőbb, 1938-ban j|l,9% 1946_47-ben | 4,5% Az 1,9% és 4,5% közötti különbség taglalásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy 1938. óta a munkáslétszám emelkedett, a termelés viszont csökkent. A bányafa fajlagos felhasználásával kapcsolatos számadatok, amennyiben az 1938. évi bányafa fajlagos fogyasztását 0,321 m 3 /10 tonnát vesszük alapul, helye­sek, kivéve az április hónapra megjelölt adatokat, mely valószínűleg elírás. Az 1 q termelt szénre eső bányafaköltség emelkedésének mértékét érzékeltető százalékok szintén helyesek. Tudomásunk szerint az 1939. évi augusztus havában

Next

/
Thumbnails
Contents