Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

A szociáldemokrata „Barátság" c. lap a fentiek után érthető okokból a bányászellátás szövetkezesítését nem látta időszerűnek. „A bányászellátás problémái" című, 1947. augusztus 17-i cikkben a MASZ Beszerzési Főosztályának elért eredményeit hangsúlyozták, a tervezett szövetkezetet, amely — mint írták — csak az improduktív létszámot növelné, álszövetkezetnek minősítették. 215 Budapest, 1947. július 25. POTHORN1K JÓZSEF FELJEGYZÉSE: A BÁNYAMUNKÁSSÁG KÉPVISELETET KÉR A BÁNYÁK VEZETÉSÉBEN A bányamunkásság régi kívánsága, hogy a MÁSZ Rt. központi igazgatóságában és az üzemek vezetőségében egyharmadrészben képviselve legyenek. Ezt a kívánságukat a szakszervezet már ez év januárjában tudomására hozta Bán iparügyi miniszternek, azonban a mai napig semmi sem történt az ügyben. Az országos üzemi bizottsági konferencián

1 Rákosi elvtárs beszédében kiemelte, hogy a hároméves terv keresztülvitelében döntő fontosságú a munkásigazgatók szerepe. A múlt hét folyamán Borsodból küldöttség járt az iparügyi miniszternél és újból előterjesztették kívánságukat. A mai napon ismét küldöttség jött, most a salgótarjáni bányavidékről, akiknek ígéretet tett az iparügyi miniszter arra, hogy kérésüket magáévá teszi és azonnal megbízta dr. Hajdú Gyula államtitkárt, hogy a MÁSZ Rt. igazgatóságával karöltve tervezetet készítsen arról, hogy hány bányászt vonjanak be az igazgatóságába, valamint arról, hogy hogyan szervezzék meg a csúcsüzemi bizottságot, mely ugyancsak régi kívánsága a bányamunkásságnak. A bányászoknak az a kérésük, hogy ez a fontos ügy ne szenvedjen további halasztást, hanem kívánságuk minél előbb megvalósuljon. Jó szerencsét! Pothornik József titkár Tisztázat. — SZOT Lt. 1947/4. a. A feljegyzés címzettje ismeretlen. A „Bányamunkás" 1948. május 29-én tudósított arról, hogy „Teljesült a szakszervezet követelése". Mint írták: „... demokráciánk nagy megerősödését, ezen belül az Iparügyi Minisztérium megújulását mi sem bizonyítja érdekesebben, minthogy . . . ami a Bán-féle minisztérium idejében mindvégig elintézetlen volt — hiszen nem is akarták elintézni —, az most a munkásegység megvalósulása, a jobboldali árulók eltávolítása után késedelem nélkül megtörtént." (A cikk Bán Antal külföldre távozása, Kelemen Gyula letartóztatása és az Iparügyi Minisztérium átszervezése után íródott.) Első lépésként az öt bányakerület élére vájárokat állítottak, kilátásba helyezték újabb munkásigazgatók kinevezését is. 1 1947. július 18.