Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

c) a Főtanács felhatalmazza az Anyag és Árhivatalt, hogy olyan esetekben, amikor az eddig előírt és a valóságos fűtőérték között 600 kalóriát meghaladó eltérés mutatkozik, a fűtőérték megállapítását egyelőre mellőzze és kötelezze a MÁSZ Rt.-t arra, hogy a hatáskörében tegyen javaslatot. Alternatíva ab) és c) pontok helyett: b) Ahol a fűtőértéket elemző bizottság nem határozott, az engedélyezett fűtőérték eltérés 200 kalória helyett 300 kalóriában állapítandó meg. Szükségesnek látja végül a Főtanács, hogy az államosítás érdekeire való figyelemmel a szenek elnevezésénél a magánbánya nevére való utalás helyett csak a vasútállomás vagy a termelési völgynek a megjelölése szerepeljen. Sokszorosított. — UMKL GF—ÍV/L—1367/1947. Az előterjesztést először az 1947. február 18-i, majd a február 25-i G Füles tűzte napirendjére, míg végül a témát március 11-én tárgyalták és az alábbi határozatot hozták: „Határozat A Gazdasági Főtanács elvben hozzájárul ahhoz, hogy a szén ára a Magyar Állami Szénbányák Rt. átdolgozott javaslatának megfelelően, az eddigi 273 féle ármegállapítás helyeit 63 féle árban egységesíttessék és ezzel kapcsolatban a szén ára némileg emeltessék. Az emelésnél az az elv követendő, hogy a jobb minőségű szén ára nagyobb, a gyengébb minőségűé pedig viszonylag kisebb mértékben emelhető. Az áremelés csak olyan mértékben történhetik, hogy az ipari és egyéb árszínvonal változtatás nélkül elbírja. A Főtanács felhatalmazza az iparügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel és a Gazdasági Főtanács főtitkárával együtt a MASZ előterjesztését ilyen értelemben vizsgálják felül. Amennyiben az említett bizottság egyetértésre jut, a vonatkozó rendelet újabb főtanácsi határozat nélkül kiadható. Ugyanilyen módon a MÁSZ javaslatának alapulvételével rendezendő a szenek fűtőértékének megállapítása is. A Főtanács felszólítja az Anyag és Árhivatalt, hogy a szén árának a fentiek értelmében történő újabb megállapításával kapcsolatban az ipari vállalatoktól beérkező kérelmeket legfeljebb kivizsgálás céljából fogadja el, de áremelésre egy szakmában se tegyen javaslatot. Erről a Gazdasági Főtanács az iparügyi minisztert, a pénzügyminisztert, az Anyag és Árhivatalt és a Magyar Állami Szénbányák Rt.-t értesíti. Budapest, 1947. március 11. A Gazdasági Főtanács elnöke helyett: Dr. Rácz pénzügyminiszter.'''' Timár László az előterjesztés egyik példányára február 24-én a következőket írta: „A szénár megváltoztatása feltétlenül szükséges. Gerő és Varga nyilván ellenezni fogják." (FII A-283.) Bán Antal az előterjesztés egy másik példányára a következőket jegyezte: „NIK-vonalon nincsenek az árkihatások kitárgyalva:" (GF III. 11.) (UMKL Bán Antal r.i. 598/1947.) Az áremelés végül is elmaradt -— az általános áremelkedések elkerülése érdekében —, ugyanakkor lehetővé tették, hogy a MASZ a fogyasztók egy részétől 1947. április 1-től felárat szedjen. (152 705/ 1947. sz. anyag és árhivatalirendelkezés — UMKL MASZ28.) Ez átlagosan 6%-os bevételi többletet jelentett a MÁSZ-nak. 1 Az 1947. február—július időszakra szóló államháztartási költségvetést tárgyalva a Főtanács úgy határozott, hogy a MÁSZ havi 8 milliós támogatását havi 6 millióra kell csökkenteni; a MÁSZ deficitjét az időszakban meg kell szüntetni (1168/1947. GF sz. h. — MKL GF—II. 1947. február 4-i ülés.).