Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

A dorogi kerületben pedig a 8. sorszám alatt kutató, cementáló fúrások stb.-re felvett összeget 1948-ban egy millióval, 1949-ben pedig három millióval, összesen tehát négy millióval, 12 millió forintról 8 millió forintra csökkentettük. Ennek megfelelően a kerület végösszege 22,10 millió forint helyett csak 18,10 millió forint. A bányászati beruházások pénzszükséglete tehát a fentiek figyelembevételével 140,78 millió forintról 133,63 millió forintra csökkent. A beruházási hiteleket utólag két részre bontottuk, aszerint, hogy azok új aknamélyítésekre és egyéb feltárásokra szükségesek-e, vagy a bányaüzemek felszerelésének pótlására és racionalizálására lesznek-e fordítva. E felosztást tartalmazó kimutatásokat mellékeljük, amelyekben természetesen a fent említett csökkentéseket már keresztülvezettük, viszont kiegészítettük azokat a MESZHART pécsi bányászatánál szükséges beruházási összegekkel. A teljes áttekinthetőség céljából ugyancsak mellékeljük a Gépműszaki Főosztály által hasonló szempontok szerint összeállított és a beruházásokhoz szükséges hiteligényléseket, valamint két összesítő kimutatást, amelyek a bányászati és gépészeti beruházásokat tartalmazzák. A széntermelési előirányzat megoszlása kerületenként Kerület 1947—48 1948—49 1949—50 Kerület millió q v/nap % millió q v/nap /o millió q v/nap /o I. Borsod 21,65 720 22 23,18 770 22,2 26,70 890 22,3 II. Nógrád 19,38 650 19,7 20,57 685 19,7 23,70 790 19,7 III. Dorog 11,91 400 12,1 11,07 370 10,6 12 — 400 10 — IV. Tatabánya 22,34 740 22,7 23,70 790 22,7 27,5 920 22,9 V. Dunántúl 13,48 450 13,7 16,28 540 15,6 19,20 640 16 — VI. Mecsek 3,64 120 3,7 3,55 120 3,4 4,10 130 3,4 Összesen: 92,40 3080 93,9 98,35 3275 94,2 113,20 3770 94,3 MESZHART 6 — 200 6 — 6,05 200 5,8 6,80 230 5,7 Mindössze: 98,40 3280 100 — 104,40 3475 100 — 120,— 4000 100,—