Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

árukat csakis nettó súlyban küldheti le Pest és azt az ózdi élelmezési osztály csak nettó súlyban vegye át. Több tárgy nem lévén, elnök megköszöni a megjelenést és a gyűlést bezárja. K.m.f. Kovács Vilmos s.k. hitelesítő Redák elnök Tisztázat. — SZOT Lt. 1946/11. Redák sajátkezű aláírásával. A szénbányászatban — a többi iparághoz hasonlóan — a stabilizáció után új kollektív szerződést kötöttek, 1946. augusztus 7-én (MK 1946/213.). A szerződés számos pontjában jelentős előnyöket hozott a bányászságnak: egységesítették a 8 órás munkaidőt, amibe a be- és kiszállás beleszámított, így 20—25%-kal csökkent a tényleges munkaidő; ösztönző bérrendszert vezettek be, melynek következtében a következő kollektív szerződésig (1948. januárig) a bérek sokkal gyorsabban nőttek, mint a teljesítmény. A szerződés a MÁSZ számára egyértelműen hátrányos volt, így a vállalat időnként a szerződéseknek ellentmondó rendelkezésekkel igyekezett érdekeit érvényesíteni. (A szerződésről l. a MASZ elnökhelyettesének írását: Láng János: A bányászok kollektív szerződésének elvi és alkalmazási hibái. Bányászati és Kohászati Lapok 1947/4.) 1 Az illetményszén aknaszénben való kiadását a 7/1946-—VII. 3. MÁSZ sz. rendelet mondta ki (MÁSZ Közlöny, 1946./4.). 2 Nem állapítható meg, hogy mely élelmezési rendeletre hivatkoznak, ebben az időben sem a Magyar, sem a MÁSZ Közlönyben nem jelent meg ilyen rendelet. 3 A kollektív szerződés bányavidékenként szabályozta az illetményszén mennyiségét. Eszerint Ózd környékén évi 64 q szén járt a bányászoknak. 4 A MÁSZ-ból 1946 novemberében MÁSZ Rt. lett, állami tulajdonú elidegeníthetetlen részvényekkel (23.500/1946. ME sz. r. — MK 1946/270., a rendelettel együtt tették közzé a vállalat alapszabályait is.). A kollektív szerződést még a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete és az iparügyi miniszter írta alá a munkáltatók részéről. 5 A MÁSZ 7/1946—IV. sz. körlevele (MÁSZ Közlöny 1946/1.) a közellátásügyi miniszter rendelkezésére hivatkozva közölte, hogy a levágott magánhizlalású sertések milyen hányadát kell beszolgáltatni. Megjegyzendő, hogy az országosan elrendelt beszolgáltatáson belül a bányászok különleges, kedvező ellátásban részesültek. 6 A kollektív szerződés szerint csak a családfenntartóknak és az önálló háztartásban élőknek járt illetményszén. Lenártek Alajos s.k. J egyzőköny vvezető