Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)
IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE
vegyes rendszerek alapján történjen; hogy a kártalanítás összege független bírói eljárás során állapíttassék meg és így tovább. Bár nem tartozik szorosan a kártalanítás kérdéséhez, de mégis itt említjük meg, hogy az államosítási törvény 7. szakaszának első bekezdése különböző olyan gazdasági kérdéseket sorol fel, melyeket az államosítással kapcsolatban rendezni kell és ugyanezen törvényszakasz második bekezdése megállapítja, hogy ezekben a kérdésekben megegyezés hiányában döntőbíróság határoz. Az iparügyi miniszter úr 1947. május 16-i 16 900/1. sz. leiratával megküldötte nekünk e döntőbírósági eljárásra vonatkozó végrehajtási utasítási tervezetet, majd midőn erre nézve észrevételeinket megtettük, újabb leiratot kaptunk, amelyet az Iparügyi Minisztériumban június 13-án Egyesületünk küldötteinek bevonásával tárgyalta egy szakértekezlet. Ugyancsak bizonyos tekintetben a kártalanítás kérdésével kapcsolatos, mindenesetre a szénbányászat magánvállalkozásának likvidációja körébe tartozik az Állami Szénbányászat által át nem vett alkalmazottak kérdése. Egyesületünket ez a kérdés inkább szociális szempontból érdekli, abból a szempontból t.i., hogy azok a tisztviselők, akiket a MÁSZ nem vett át, a legsúlyosabb helyzetben vannak; felmondási és végelbánási illetményeiket a MÁSZ nem fizeti, a visszamaradó vállalatok pedig ismert pénzügyi helyzetüknél fogva képtelenek ezt a tehertöbbletet vállalni. A szénbányászat államosításáról szóló törvény 10. szakaszának második bekezdése úgy intézkedik, hogy ha az államosítás folytán a munkáltató a munkavállaló szolgálati viszonyát megszünteti, az állam a munkavállalót megillető felmondási járandóságokat a munkáltató helyett a kártalanítás terhére kifizetheti. Ennek alapján a vezető vállalatok az iparügyi minisztériumhoz fordultak, kérve, hogy a kártalanítás terhére megfelelő előlegeket folyósítsanak. Az iparügyi, valamint a pénzügyminisztérium, melynél ez ügyben szintén eljártunk, kérte a pontos adatokat, melyeket be is szolgáltattunk. ígéretet kaptunk arra nézve, hogy az összegnek egyelőre egy részét az állam előlegezni fogja abból a célból, hogy az át nem vett alkalmazottak járandóságaikat megkapják. Sajnos ezeknek az összegeknek folyósítása mindeddig nem történt meg. Meg kell jegyezni ezzel kapcsolatban, hogy a kérdés annyiban is rendezetlen, amennyiben több vállalatnál a MÁSZ még nem közölte, hogy kiket vesz át és kiket nem, más vállalatoknál hónapokig foglalkoztatott alkalmazottakat s azután közölte velük, hogy nem veszik át őket, holott a fennálló jogszabályok szerint ezek már tulajdonképpen a MÁSZ alkalmazottainak volnának tekintendők. Hasonlóképpen rendezésre szorul a szénbányavállalatok nyugdíjasainak ügye is. ... 2
