Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS

Az üzemünk itt áll lerongyolódva nyersanyag nélkül és adóssággal terhelve. A gépeket javítani és pótolni kellene. De itt van az évi faszükséglet beszerzésének ideje és mindehhez pénz helyett adósság van. Tekintve, hogy nem lehet államérdek, hogy éppen az, aki önként, minden k ülső kényszer nélkül az újjáépítés szolgálatába állította mindenét, annak üzeme tönkre menjen és az áruhalmozók nevetségtárgya legyen, bátorkodom tisztelettel kérni, hogy a Magyar Állami Kőszénbányák végrehajtó bizottságánál a júl. 27-én fennálló követelésem nagyobb részét kifizetni, soron kívül engedélyezni szíveskedjen. Hét munkással dolgozó kisiparos vagyok, nagyon fájna, hogy éppen azért, mert a leghívebben teljesítettük a kötelességünket, kellene tó'kehiány miatt, a munkásaimmal munkanélküliségre kárhozva lenni. Teljes tisztelettel Sziget István fűrészüzeme szászvári lakos Tisztázat. — UMKL GF — IV/1. — 361 /1947. A beadványra Szilágyi Béla, a MÁSZ osztályvezetője kézírással rájegyezte: „Ker .[ületi] igazgató tegyen jelentést. Előre bocsátani, hogy július 27. előtti tartozásokat nem fizetünk, de ennek ellenére kivizsgáljuk. XII. 10." Hasonló jellegű kérelmek, beadványok nagy számban találhatók a MASZ Jogügyi Osztály iratanyagában (UMKL MÁSZ—13.). 1 A hiteles községi bizonyítvány arról tanúskodik, hogy 1946. augusztus 1-én a fűrészüzemnek csak néhány köbméter fája volt. 136 Budapest, 1946. november 16. AZ IPARÜGYI MINISZTER UTASÍTÁSA AZ ÁLLAMOSÍTÁSI FŐMEGBÍZOTTNAK AZ ÁLLAMOSÍTÁST KÖVETŐ VAGYONTÁRGY-SZÉTVÁLASZTÁS MÓDJÁRÓL A szénbányászat államosításáról szóló 1946. XIII. tc. 3. és 4.§-ának végrehajtása tárgyában kiadott 70 900/1946. Ip. M. sz. rendeletemmel kapcsolatban

1 az alábbiakat közlöm: A jogszabály nem tartalmaz rendelkezést abban a tekintetben, hogy az államosítás folytán megosztásra kerülő üzemeknél a közös használatra rendelt vagyon-