Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS

AZ ÁLLAMOSÍTÁSI FŐMEGBÍZOTT ÁTIRATBAN FIGYELMEZTETI A MAGYAR ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁK VÁLLALATOT, HOGY AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT NEM JOGUTÓDJA A MAGÁNBÁNYÁKNAK Az Ajkai Kőszénbánya Rt. „állami kezelés alatt" álló cég könyvszakértője — tájékoztatásunkra — hozzánk a másolatban idezárt levelet küldött be. — A levél eredetijét T. cím intézte a volt miniszteri biztoshoz, felszólítván arra, hogy többek között 1946. január 1-ét megelőző időben létrejött szénüzletekkel kapcsolatos kimutatásokat bocsásson T. cím rendelkezésére. —A vállalati könyvszakértő eléggé nem értékelhető gondosságának köszönhetjük, hogy felhívásukról — amelyet nyilvánvalóan az összes volt többi miniszteri biztosokhoz is intéztek — értesülhettünk, és a kincstár érdekeinek védelmében kötelességünknek tartjuk T. Cím figyelmét a legnagyobb nyomatékkal felhívni arra, hogy súlyosan hibáztatnunk kellene azt, ha az 1946. január l-e előtt létesített készipénz-széneladási üzletekkel kapcsolatban T. cím bármiféle tárgyalásokat kezdene az annakidején előre fizető szénvevőkkel, mert mindennemű ilyen megállapodás azzal az igen súlyos következménnyel járna, hogy az állami tulajdonba vett szénbányászat új tulajdonosa, tehát a magyar kincstár jogutódává válnék a volt magánvállalatoknak, amely a tartozások minden vonalon levő terhét a kincstárra hárítaná át; a miniszteri biztosoknak kötelességük volt, hogy utasításaink aJapján az 1946. január 1-ét megelőző szénüzletekbe (jogügyletekbe) ne lépjenek be: amennyiben ilyen szén üzletek lebonyolítását mint miniszteri biztosok megkezdték vagy folytatták volna, úgy mulasztást követtek volna el, amelyért felelősségre vonandók. Amidőn mindezekre felhívjuk szíves figyelmüket, kérjük Önöket, szíveskedjenek mellőzni mindennemű olyan tárgyalást, amiből bárki is azt a következtetést vonhatná le, hogy az állami tulajdonba átment szénbányászat a volt szénbányavállalatok jogutódjának tekinthető, mert gondosan ügyelnünk kell arra, hogy a kincstárt az ebből eredő súlyos anyagi következményektől feltétlenül megkíméljük. — Gondolunk itt többek között esetleges valorizációs terhekre is, amelyek anyagi következményeit nyilvánvalóan nem kell hogy bővebben kommentáljunk. Utalunk egyébként T. címhez — külön osztály megjelölése nélkül — intézett f. hó 1-én kelt hasonló ügyeket tárgyaló átiratunkra, amelyben kértük, hogy azon ügyeket, amelyek elintézése a már eddig is fennálló jogszabály alapján bennünket illet, szíveskedjenek érdemleges elintézésére hozzánk áttenni. Hivatkozott korábbi átiratunkban rámutattunk ilyen konkrét ügyekre, átiratunkat azonban a mai napig is válasz nélkül hagyták, miért is annak szíves megválaszolását ezúton is megsürgetjük. — Nem kételkedünk abban, hogy T. cím