Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)
III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS
b) Az Első Dunagőzhajózási Társaság bécsi cég Pécs környékén a székesegyház és püspökség birtoka alatt elterülő széntelepekben nagyarányú bányászatot fejlesztett ki, részben saját tulajdonban részben pedig terragiális szolgáltatás alapján. Az utóbbiak tekintetében hangsúlyozni kell, hogy ezek a bányajogosítványok és szénjogok kizárólagos magyar tulajdont képeznek. Midőn a CreditanstaltBankverein bécsi bank megbukott, a Dunagőzhajózási Társaság tulajdonjoga a bankot felszámoló osztrák állam tulajdonába ment át. c) Az első világháborút követő határrendezés során a Csehszlovák Köztársaság elismerte a Rimamurány- Salgó-Tarjáni Vasmű Rt. jogi és gazdasági egységét és Magyarországgal egyezményt kötött a nevezett cég bánya- és ipari termékeinek kölcsönös forgalma tekintetében. Mivel a Csehszlovák Köztársaság elnöki dekrétummal a bányászatot és a nehézipart államosította, illetve nemzeti tulajdonba vette, a túlsó oldalon megváltozott helyzet következtében kérdés, hogy fennáll-e még az egyezmény megújításának lehetősége. Miután a nemzetközi bíróság előtt ez ügyben döntő fontossággal bírhat az egyezménynek az a kitétele, amely szerint az addig kötelez, míg a vállalat jogi és gazdasági egysége fennáll, tanácsosnak látszik, az államosítás végrehajtását a vállalattal kapcsolatban ideiglenesen felfüggeszteni. :y Ugyancsak külpolitikai vonatkozású a tárgyalt § (2) bekezdésének rendelkezése is, amely azt a természetes megállapítást tartalmazza, hogy a törvény a fegyverszüneti egyezményből folyó kötelezettségek teljesítését nem érinti. • .••, . A szénbányászat államosítása szokatlan nagy és rendkívül nehéz munkájának befejezése annyira súlyos és fontos közgazdasági és politikai esemény, amely megkívánja a törvényhozás kellő tájékoztatását. Ezt célozza a javaslatban foglalt az az utasítás, hogy a szakminiszter annakidején az egész tárgykörre kiterjedő részletes jelentést tegyen az eredményekről a törvényhozásnak 3 . Bán Antal s.k. iparügyi miniszter Az 1945. évi november hó 29-re összehívott Nemzetgyűlés irományai. Athenaeum 1946. Az I. 34. sz. iromány melléklete. A törvényjavaslatot — a 130. sz. dokumentumban olvasható módosításokkal—egyhangúan fogadta el a Nemzetgyűlés. (A nemzetgyűlési vitát l. Nemzetgyűlési Napló II. 185. és köv.) 1 Az Iparügyi Minisztériumban el is készült a tervezet a Magyar Állami Szénbányák Központi Rt. (SZÉNKÖRT), valamint a kerületi — a SZÉNKÖRT-nek alárendelt — RT-ok létesítéséről. Az 1946. július 7-i, részletes szervezeti elképzeléseket is tükröző rendelettervezetet és indoklást 1. UMKL OÁF. r.i. — Végül más szervezetet alakítottak ki (vö. 145. és 151. sz. dok. jegyzete). - A nem közölt §-ok átmeneti intézkedéseket, részletkérdéseket tárgyalnak. 3 Az államosítással kapcsolatos egyes kérdések elhúzódása (vö. 131. sz. dok. 1. és 7. jegyzet; 138—140. sz. dok.) miatt a jelentés nem készült el.
