Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)
III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS
meg a (2) bekezdésnek azt a rendelkezését, hogy az át nem vett munkavállalók korábbi munkáltatójukkal maradnak szolgálati viszonyban. Szociális szempontok indokolják azt, hogy az így leépítésre kerüló' munkavállalók felmondási igényeit az állam a kártalanítás terhére rendezhesse. 11. §. Az államosított szénbányák üzletvitelét nem lenne célszerű a lassú mozgású, nehézkes állami igazgatás kezébe juttatni, azok kezelésére sokkal alkalmasabb a megfelelő mozgékonysággal bíró kereskedelmi jellegű szervezet. A cél megvalósítására az a gondolat merült fel, hogy az egyes szén medencékben azonos természeti viszonyok között létesült bányák összességére egy-egy külön szervezet állíttassék fel állami tulajdonban levő részvénytársaság formájában. így külön bányavállalat létesülne Borsodban, Nógrádban, Pécs székhellyel Baranyában és Tolnában. A budapesti bányakapitányság kerületében két vállalat működnék, melyek egyike Tatabányát—Dorogot és Budapest környékét foglalná magában, a másik a Dunántúl többi részét. Megfontolandó kérdés még a magyar közgazdasági élet szempontjából, hogy ezt az öt bányavállalatot egy magasabb csúcsszervezet összefogja-e vagy sem, érvényesüljön-e köztük a szabad verseny a maga káros és előnyös hatásaiban? Helyes megoldásnak az látszik, hogy az öt vállalatot egybefoglaló s önálló jogi személyiséggel bíró csúcsvállalat létesíttessék ugyan, de feladata az egyes kerületi egységek számára biztosított legszélesebb körű önállóság mellett, csak a legfontosabb elvi irányítás legyen 1 , így: az egész ipari termelésünknek alapját képező szénkincsünkkel való gazdálkodás és annak a jövőben való biztosítása, az egyes szén medencék helyi érdekeinek figyelembevételével és kiegyenlítésével egységes szervezetű, irányítású, vezetésű és ellenőrzési kutatási és bányaművelési rendszer kialakítása, a bányaüzemek korszerűsítése, a külföldről beszerzendő bányaüzemi anyagok (elsősorban bányafa) biztosítása, továbbá a szomszédos államokban elhelyezhető szénkivitel egységes megszervezése. Nyomós érv a csúcsvállalat létesítése mellett az, hogy csak annak útján látszik biztosíthatónak a szénbányászat hitelszükségletének fedezése, mert csupán ily önálló jogi személyiséggel és kellő anyagi megalapozottsággal bíró vállalat tehet szert megfelelő, külföldön is elismert hitelképességre, továbbá, hogy a bányászatban különleges fontosságú szociálpolitikai szempontok is egységesen csak így érvényesíthetők. Ennek az egyenlőre csak főbb alapelveiben ismertetett szervezetnek létesítésére, és adójogi helyzetének szabályozására kér a javaslat felhatalmazást.
