Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

II. AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELTŐL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG

AZ IPARÜGYI MINISZTER A BÁNYAKAPITÁNYSÁGOKNAK KÜLDÖTT KÖRRENDELETÉBEN INTÉZKEDIK A BÁNYÁSZOK ÜDÜLÉSI SZABADSÁGÁRÓL Egyes bányavidékeken a szénbányászok egy része nyári mezőgazdasági (aratási, cséplési) szabadságot szokott igénybe venni. A nagybirtokrendszer megszüntetése következtében azonban a nagyobb arányú, rendszeres aratási szabadságolásra nem látok okot. A 29 403/1946. Ip. M. sz. alatt kiadott utasításomban a széntermelés fenntartásához és lehető fokozásához fűződő fontos országos érdekből a rendes üdülési szabadság igénybevételét is korlátozni voltam kénytelen, mégis nem emelek kifogást az eddig kialakult szokásjog alapján a legszűkebbre szabott mezőgazdasági (aratási, cséplési) szabadságolás ellen, azonban az ilyen célú szabadságolást kizárólag csak az üdülési szabadságolás keretén belül és jó előre úgy kell beosztani, hogy a széntermelésben emiatt csökkenés ne álljon elő. Erről minden üzemet azonnal értesíteni kell. A miniszter helye t Nógrádi Sándor államtitkár Sokszorosított. — OL Z 304—2. A körrendeletben említett, 1946. április 18-án kelt iparügyi miniszteri utasítás a széntermelés fokozásához fűződő nemzeti érdekre hivatkozva, a különösen indokolt eseteket kivéve, szükségesnek tartotta, hogy a bányászok az 1946. évi fizetéses szabadságukról lemondjanak. Egyúttal szabályozta a megváltás és premizálás módját is ( UMKL B. Közig. r.i. 29 403j1946.). Ezt az utasítást is Nógrádi Sándor írta alá. 115 Várpalota, 1946. június 21. A VÁRPALOTAI ÁLLAMOSÍTÁSI MINISZTERI BIZTOS JELENTÉSE AZ ÁLLAMOSÍTÁSI FŐMEGBÍZOTTNAK A MUNKAFEGYELEM PROBLÉMÁIRÓL Miután már 4—5 ízben hiába kíséreltem meg szóbeli jelentést adni az itteni üzemeknél szerzett tapasztalataimról, a fontosabbakat — bár azt hiszem, azok