Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)
II. AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELTŐL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG
mi megpróbáljuk a 90-et is, sőt a 100 vagont is, ha módunkban áll kitermelni. Mi, mint öntudatos, szervezett munkások, harcolunk Magyarország újjáépítéséért. Elvtársi üdvözlettel [olvashatatlan aláírás] központi üzemi bizottság Tisztázat. — SZOT Lt. 1946/4. 96 Budapest, 1946. március 12. FELJEGYZÉS A KŐBÁNYAI ÜZEMEK MUNKÁSSÁGÁNAK SZÉNCSATÁT TÁMOGATÓ KEZDEMÉNYEZÉSÉRŐL A Vegyipari Gépgyár üzemi bizottsága közölte velem, hogy a kőbányai gyárak munkásságának szakszervezeti vezetősége (?) x folyó hó 11-én délelőtt a kőbányai gyátak üzemi bizottságait berendelte, és az ország széntermelésének növelése érdekében az alábbi javaslathoz való hozzájárulásra szólította fel, illetőleg utasította őket, hogy munkaadóiktól erre vonatkozólag beleegyezést szerezzenek: 1. Március 15-től május l-ig minden munkás hetenkint egy óra kalória nélküli bérét az említett célra felajánlja. 2. Ugyanerre az időre ugyanezt az összeget a vállalat igazgatósága is befizeti (kb. 2%-a a kalória nélküli nettó bérösszegnek 6—7 héten keresztül). 3. Az üzemi bizottságok vállalják, hogy a gyárakban munkásokat toboroznak bányamunkára, ugyancsak a fenti időtartamra (a Vegyipari Gépgyárban 9 munkás már jelentkezett a tegnap délben megtartott toborzógyűlésen, azonban az üzemi bizottság maga csak 2 munkást javasol). 4. A bányákhoz bevonult munkások munkabérét kalóriával együtt az említett időre a budapesti gyárak vállalják (valószínűleg a bányától is fognak munkabért és ellátást kapni). 5. Ugyancsak vállalják a gyárak, hogy a május 1-ére visszatért munkásoknak egyheti fizetéses szabadságot engedélyeznek, az őket a kollektív szerződés szerint megillető rendes fizetéses szabadságon kívül. Kérek szíves utasítást az állásfoglalás tekintetében, hogy a Ganz-gyárral azonos alapon járjunk el. [olvashatatlan aláírásj Tisztázat. — SZOT Lt. 1946/1.
