Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat fiókházai
A társulat fiókházai A társulat 1908-ig csak a kalocsai egyházmegye területén alapított fiókházakat, ott viszont egymáshoz igen közel. Amíg a szerzetes közösség csak egyházmegyei jogú volt, természetes is, hogy területileg koncentráltabban nyitott új házakat. Később azonban sorra nyíltak zárdái a kalocsai anyaháztól távol, meglehetősen messze az eredeti központtól. Mivel a nővérek a legtöbb esetben konkrét hívásra érkeztek egy-egy településre, magától adódik a kérdés: hogyan jutott el a nővérek működésének híre például a Felvidékre? Ha néhány letelepedés körülményét megvizsgáljuk, általánosságban megválaszolhatjuk a kérdést. A nővérek a kalocsai egyházmegye határán túl legelőször Kiskunfélegyházán nyitottak zárdát.283 Ezen a településen az akkori váci püspök, Schus ter Constantin284 már 1888-ban 40 000 aranykoronáról szóló alapítványt hozott létre egy létesítendő zárda és nevelőintézet céljára. A püspök korábbi kalocsai működése során már megismerte a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatát. Bizonyára respektálta is a nővéreket, hiszen rájuk akarta bízni a váci egyházmegyében alapítandó zárdaiskolákat.285 Ezt a felkérést a generális f őnöknő ekkor visszautasította, mert figyelembe kellett vennie az akkori szerzetes tanerők viszonylag csekély létszámát, valamint a kalocsai egyházmegye több településén mutatkozó és a közeljövőben kielégítést igénylő iskolaalapítási szükségleteket.286 Kis kunfélegyháza városa így egy másik tanítással foglalkozó apácatársulattal, az angolkisasszonyokkal kezdett tárgyalásokat. Mikor 1903-ban a zárdaiskola – hosszas huzavona után – a megvalósuláshoz közeledett, az angolkisasszonyokat meghátrálásra késztette az a tény, hogy az általuk átvenni szándékozott iskolaegyüttesben a polgári lányiskola korábbi világi vezetője 283A n ővérek kiskunfélegyházi letelepedéséről részletesen lásd: Kőfalviné 2009. 284Schuster Constantin (1817–1899): 1831-ben lépett a piarista rendbe, 1857-ben kalocsai egyházmegyés pap lett. Kunszt József kalocsai érsek mellett szentszéki jegyző, majd érseki titkár és könyvtáros. Kitűnő képességei miatt Haynald Lajos érsek 1870-ben érseki jószágigazgatónak nevezte ki. 1877-ben kassai, majd 1886-ban váci püspök lett. Magyar Katolikus Lexikon XI. 968. – Bár a szakirodalom a főpap nevét általában „Konstantin” alakban közli, jelen műben mégis a „Constantin” változat szerepel, az egykori váci püspök saját kezű aláírása ugyanis több, a Magyar Nemzeti Levéltár Bács-Kiskun Megyei Levéltárában őrzött dokumentumon ilyen formában olvasható. 285A püspök három településre hívta meg a kalocsai n ővéreket: Hódmezővásárhelyre, Kecskemétre és Kiskunfélegyházára. 286HU-MNL-BKML-XII.6. Kiskunfélegyházi zárda iratai. Constantin püspök 2327/1888. számú, 1888. július 10-én kelt levelének hátirata (1888. szeptember 12-én kelt válaszfogalmazvány). 90
