Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - Bleilőb Mária Bernárda általános főnöknősége (1911–1933)
ideig, 1888-tól 1927-ig állt az intézet élén. Utóda, Pál Mátyás 255 pedig tíz évig, 1928–1938 között töltötte be ezt a tisztséget. A súlyos gazdasági helyzet ellenére a társulat fejlődése nem tört meg. Ebben az időszakban történt meg a Szent József Otthonnak nevezett kalocsai gazdasági telep fejlesztése, nagyobb földvásárlások Kalocsa környékén, az anyaház modernizálása, a Balatonszabadiban található nyaraló megvétele, Baján a tanítónőképző megnyitása, a vecsési zárdaiskola tornateremmel, színpaddal és zeneszobával történő kibővítése, Kiskunfélegyházán a két évfolyamos középfokú gazdasági lányiskola indulása és a Constantinum intézmény új szárnyának felavatása.256 Ebben szerepet játsz hatott az is, hogy Bernárda főnöknő működése idejére esett gróf Klebelsberg Kunó257 vallás- és közoktatásügyi minisztersége, őt pedig a társulat támogatójaként tartották számon. Klebelsberg kultuszminiszteri tevékenysége alatt készségesen folyósította a kalocsai nővérek állásához az államsegélyt, az iskolaépítésekhez pedig az államkölcsönt, ennek köszönhetően az új zárdák vagy a régi zárdaépületek újabb szárnyai szinte egymás után nőttek ki a földből.258 A társulat 1934-től megtorpanó zárdaalapítási expanziója talán részben Klebelsberg visszavonulásával, majd halálával is magyarázható. A társulat a terjeszkedés híveként tartotta számon Révay Tibor259 érseki irodaigazgatót is, aki „buzgóságában azt szerette volna, 255Pál Mátyás (1885–1938): Katymáron született, 1907-ben ott szentelték pappá. Doroszlón, Bácsbokodon, Kalocsán káplánkodott. 1913-tól a kalocsai tanítónőképző hitoktatója. 1916-tól tanított a kalocsai iskolanővérek polgári iskolai tanítónőképzőjében. 1919-től az iskolanővérek lelki igazgatója. 1927-től a kalocsai zárdai intézetek (5 iskola) igazgatója. Az intézetben működő Mária Kongregációnak 21 éven át volt prézese, papi elnöke. Nagy támogatója volt a missziós munkának. 1921-ben Kalocsán nagyszabású missziós ünnepséget szervezett. 1938-ban Kalocsán bekövetkezett halála után az iskolanővérek boldoggá avatási eljárását kezdeményezték. Magyar Katolikus Lexikon X. 452.; Értesítő Kalocsa, Tanítónőképző 1938/39, 3–7. 256HU-MNL-BKML-XII.6. Általános Káptalanok. Beszámoló az 1924 és 1930 közötti id őszakról. – Évkönyv Vecsés 1943/44, 2. – Kőfalviné 2001, 20., 30. 257Klebelsberg Kunó (1875–1932): m űvelődéspolitikus, 1922 és 1931 között vallás- és közoktatási miniszter. Működése alatt számtalan tanyai népiskolát és tanítói lakást építtetett. Magyar Katolikus Lexikon VII. 10. – Klebelsberg Kunó kérte fel a társulatot 1923-ban a budapesti Ferenc József Nevelőintézet háztartásának ellátására. HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1923. október 1. 258HU-MNL-BKML-XII.6. Általános Káptalanok. Beszámoló az 1933 és 1939 közötti id őszakról. 259Révay Tibor (1874–1956): 1897-ben szentelték pappá, 1903-tól pápai káplán, majd érseki titkár. 1915-től érseki irodaigazgató, 1916-tól főszékesegyházi kanonok. 1930-ban belépett a jezsuita rendbe. Jezsuita névtár [2016]. http://jezsuita.hu/nevtar/revay-tibor/ (Hozzáférés: 2022. január 31.); Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár honlapja. https://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/revay-tibor (Hozzáférés: 2022. január 31.) 82
