Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
jellegű, rendismertető publikációk,5 de 1945 után a politikai helyzet nem tette lehetővé sem a kutatást, sem a megjelentetést. Az utóbbi két-három évtizedben azonban örvendetesen gyarapodott azon művek száma, amelyek egy-egy apácarend szabályaival, működésével – rendtörténeti, helyvagy iskolatörténeti aspektusból – foglalkoznak. 6 A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának történeti feldolgozottsága hasonló képet mutat, mint a többi női szerzetes közösségé. Az első – a társulat magyarországi megtelepedése után mindössze 20 évvel született – összefoglaló munka egy ismeretlen szerző – valószínűleg egyházi férfiú – tollából származik.7 A társulat történetét az alapítástól, 1860-tól 1900-ig, majd – a szerzetes közösség első általános főnöknőjének haláláig – 1911-ig társulati tagok dolgozták fel.8 Különböz ő iskolatörténeti összefoglalók megjelentek ugyan a két világháború között az egyes fiókházak értesítőiben és évkönyveiben, de ezek nem a társulat egészének működésére vonatkoztak.9 Az iskolan ővérek elöljáróiban, a kormányzótanács tagjaiban később is megfogalmazódott az igény, hogy megörökítsék a társulat históriáját. Mivel a tagok közül idővel egyre többen szereztek történelem szakos egyetemi diplomát, sőt néhányan doktori fokozatot is, a leendő mű szerzőjének szakmai hozzáértése és a téma iránti elkötelezettsége is biztosítottnak tűnt, ám az ígéretes kezdeményezések nem eredményeztek kész publikációkat.10 A kalocsai iskolan ővérek társulatát is érintette oktatási fokozaton végezte mindennapi munkáját, másrészt nem is tartották feladatuknak és saját rendjük lelkiségével összeegyeztethetőnek az önreprezentációt. Erdős 2015, 10. 5 Lásd például: Géczy 1941; Pokorny 1935. 6 Lásd például: Deák 2018; Szobonya 1987; – Büki 1998; Choma 2004; Ciszterci N ővérek 2016; Erdős 2015; Fülöp – Horváth 1992; Merk – Rapcsányi 2003; Németh 2000; Pálos 2008; Rózsás 2009; Tornay 2008; – Belvárosi Krónika 2003; Bíró 2015; Farkas et al. 2018; Farkas 2001; Horváth 2010; M. Jeszenkovits 2001; Paréj-Farkas 2018; Salamin – Vígh 2009; Szekernyés 2002. 7 Mi-Asszonyunk 1880. A m ű felsorolja az iskolanővérek által addig alapított fiókházakat, azok alapítási körülményeit, az egyes zárdákban működő, illetve ott elhunyt nővérek nevét. 8 Iskolan ővérek története 1900; Franz 1925. A két mű a társulat 1911-ig tartó működését viszonylag jól leírja, nyomon követhetőek a fiókház-alapítások, az érsekek adományai, a társulat vagyoni helyzete. A második munka alapvetően Franz Mária Terézia alapító-főnöknő életéről szól, levelezését is közölve. Mindkét műből hiányoznak azonban a konkrét statisztikai adatok, illetve gyakran a közölt információk hivatkozásai is. 9 Lásd például: Dr. Hevesi Mária Angelika: Intézetünk hetvenöt éve. In: Értesít ő Kalocsa 1934/35, 3–15.; Toldy Jenő: A Constantinum róm. kath. leánynevelő-intézet 1914–1917. évi és 1931. évi iskolai építkezéseinek krónikája. In: Értesítő Kiskunfélegyháza 1930/31, 3–8.; A polgári iskolai tanárképző félszázados jubileuma [szerző nélkül] In: Értesítő Kalocsa 1926/27, 3–8. 10Rónai (Reichensberger) Mária Gizella n ővér, aki magyar–történelem szakos tanítóképző intézeti és gazdasági középiskolai tanárnői diplomával rendelkezett, 1943-ban, egyetemi 8
