Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat elterjedése
után, 1921-ben 543 nővér tartozott a társulat kötelékébe. Ekkor a szerzetesnők 52%-a, 286 fő tevékenykedett Csonka-Magyarországon, további 257 fő pedig a határon kívülre került.177 Az anyaországban maradt és a más álla mok fennhatósága alá jutott nővérek arányában tehát nem történt lényeges változás. A társulat 1918-ban 40 zárdával rendelkezett, ezek közül 14 – azaz az összes fiókház 35%-a – feküdt a későbbi Csonka-Magyarország területén,178 23 ház a Bácskában, három pedig a Felvidéken m űködött. 1921-re a felvidéki és az anyaországi házak száma változatlan maradt,179 a dél-bács kai házak közül azonban hármat elveszítettek a nővérek. Közvetlenül Trianon előtt és után tehát nem történt lényeges módosulás abban, hogy a nővérek körülbelül fele a házak nagyjából egyharmadában működött, ezek a házak pedig a későbbi Csonka-Magyarország területén helyezkedtek el. Az arányok ilyen alakulásában jelentős szerepet játszott a három legnagyobb zárda: a kalocsai anyaház, valamint a kiskunfélegyházi Constantinum és a bajai fiókház, amelyek sok nővérnek adtak munkát. Bár a bácskai fiókházak már 1920-tól más állam fennhatósága alatt működtek, a társulat egységes vezetése 1930-ig fennmaradt. Ezek a zárdák a nővérek statisztikáiban „jugoszláviai házaink”, „bácskai provincia” néven szerepelnek. A társulat jogilag 1930-ban vált szét, a továbbiakban az önálló Miasszonyunkról nevezett Bácskai Iskolanővérek Társulata diszponált a délvidéki zárdák felett. Ez a kalocsai anyatársulat szempontjából 20 fiókház – és 174 nővér – elvesztését jelentette. Az 1921-től a szétválásig eltelt kilenc év alatt tehát nem módosult a bácskai fiókházak száma, viszont az ottani nővérek létszáma jelentősen lecsökkent, a szerzetesnők több mint 25%-a „eltűnt” a délvidéki házakból. A létszám csökkenését részben a természetes fogyás okozta, vagyis az a tény, hogy a meghalt nővérek helyett az anyaországból nem lehetett új nővéreket diszponálni. Ezenkívül az 1920-as években megnőtt a társulatot elhagyók száma, sejthetően közülük a legtöbben a Bácskában teljesítettek szolgálatot. 180 Számolni kell továbbá azokkal a n ővérekkel 177A Bácskában maradt 239 f ő, a Felvidéken pedig 18 fő. 1781918-ban kilenc fiókház maradt Magyarországon, 1921-ben a baranyai háromszög szerb megszállás alóli felszabadulása után további öt ház került vissza magyar fennhatóság alá. 179Megsz űnt ugyan két ház Budapesten, de nyílt egy új ház szintén a fővárosban, egy másik pedig Siklóson. 180Míg 1921 és 1929 között 52 f ő lépett ki, illetve bocsáttatott el a társulatból, addig a következő évtizedben, 1931 és 1939 között ez a szám csak 14 főt tett ki. HU-MNL-BKML-XII.6. Elhunyt, kilépett és elbocsájtott nővéreink névsora. – Egy későbbi beszámoló szerint az 1930-as szétválást megelőző években a bácskai zárdákból 19 nővér hagyta el a társulatot. HU-KFL-I.1.a. Bácskai provincia. Budanovich Lajos apostoli kormányzó 800/1945. számú, 1945. július 27-én kelt levele a kalocsai érsekhez. 59
