Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat elterjedése
egyáltalán nem számított különlegesnek. 170 A katolikus családanyák és az egyházi elöljárók természetesen nem lehettek közömbösek a vallási szellemiségű oktatással szemben. Arra a kérdésre, hogy miért éppen apácák által vezetett iskolákkal akarták ezt az addigi nevelésbeli hiányosságot pótolni, a nővérek maguk a következő választ adták: „Mert bizonyos, hogy ezek [a nővérek] a legolcsóbb tanerők és a legmegbízhatóbb gyermeknevelők. Az önmegtagadó életnek silány emberi igényekre szorítkozó egyszerűsége, az Isten dicsőségére irányzott élettörekvésnek világi szórakozásokra nem ügyelő kizárólagossága, a mindenkor egyöntetű s vállvetett munkásságnak vallási kegyszerek[től] s derült kedvtől ápolt kitartása olyan előnyeik, a melyekben vetélytársra nem akadhatnak.” 171 A társulat fejlődése és terjeszkedése a kezdeti, „inkubációs” szakaszban lassúnak és óvatosnak tűnik. Az első fiókház létesítésére 1868-ban Óbecsén került sor, majd általában kétévente nyitottak egy-egy új házat. A tizedik házat 1881-ben alapították, a fiókházak száma a századfordulóra érte el a húszat. Előfordult olyan év, amikor egyszerre több fiókházat is alapítottak.172 10. Fiókház Kiskunfélegyházán 170Err ől részletesen lásd: Kéri 2018, 609–613. 171Iskolan ővérek története 1900, 56. 172Például 1881-ben két helyen nyílt új házuk: Jánoshalmán és Temerinben. 1901-ben Pa lánkán, Magyarkanizsán és Mélykúton hoztak létre fiókházat. 1922-ben négy településen telepedtek le a nővérek: Eszter gom táborban, Kiskunhalason, Cegléden és Dunakeszin. 55
