Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat elterjedése
az ő javaslatára és buzdítására vállalta az egyes településeken a politikai és a hitközösség a zárdaiskola építésének, fönntartásának, valamint a tanítónők ellátásának terheit.165 Az érsek – látva a kedvez ő hozzáállást – a legtöbb esetben jelentős összeggel támogatta a fiókház-alapításokat. Segítője, a tanfelügyelő, valamint a helybeli plébános, illetve a káplán anyagi lehetőségeik függvényében szintén sokszor adakoztak erre a célra. Más esetben egy-egy főúri család saját költségén emelt épületet a nővérek számára. Előfordult, hogy egy jótékonykodó társadalmi egyesület – a város hozzájárulásának és érdeklődésének teljes hiányában – egyedül vállalkozott fiókház létesítésére.166 Bácsban, a kalocsai érsekség címerében szerepl ő ősi városban, Haynald érsek saját költségén építtetett zárdaiskolát, majd árvaházat.167 A társulat elsősorban a zárdák belső berendezésének beszerzéséből, finanszírozásából vette ki a részét. 8. Fiókház Bácsban 165Így történt ez például Óbecsén, Jánoshalmán és Moholon. Iskolan ővérek története 1900, 57–59. 166Haynald érsek anyagilag támogatta az óbecsei, a bajai, a szabadkai, az újvidéki, a kunba jai, a jánoshalmi, a temerini, a moholi, a bácsalmási, a zombori, a péterrévei és a magyarkanizsai házak létrejöttét. – Kubinszky Mihály érseki főtanfelügyelő a bajai, a szabadkai, a jánoshalmi és a temerini zárdák alapításához nyújtott segítséget. – Topolyán Zichy János gróf és felesége, Kray Irma bárónő finanszírozták a zárda alapítási költségeit. Kunbaján Rudics József báró adományozott telket a községnek zárdaépítésre. – Szabadkán az „Első szabadkai nő-egylet” támogatta a zárdaalapítást. Zomborban szintén a nőegyesület kezdeményezte a nővérek megtelepedését. Iskolanővérek története 1900, 57–60. 167Iskolan ővérek története 1900, 58. 53
