Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat elterjedése
száma is látszik. A társulaton belül az iskolás nővérek létszáma mindig magasabb volt, mint a házi nővéreké. Bizonyos években előfordult, hogy kétszer, sőt majdnem háromszor annyi iskolás nővér működött, mint házi.148 Ez a létszámbeli eltérés a társulat els ődleges feladatából – a tanításból, nevelésből – adódott.149 A foglalkozás szerinti megoszlás a legkisebb létszámmal működő fiókházaknál is hasonlóan alakult: három-négy iskolás nővér mellett egy-két házi nővér dolgozott. A nagyobb házakban is másfélszer, kétszer annyi iskolás nővér élt, mint házi nővér.150 A kalocsai anyaház azonban kivételt képezett. Itt a házi nővérek létszáma többször elérte, sőt meg is haladta az iskolás nővérekét.151 Az újoncn ők létszáma nagyobb ingadozást mutatott, mint a nővéreké. Létszámuk a társulat alapításától számított első három évtizedben 5–13 fő, a századforduló után 15–30 fő között mozgott évente. A társulat 1860 és 1947 közötti működése során 1918-ban tartották számon a legtöbb újoncnőt, 46-ot.152 1481893-ban például 101 iskolás n ővérre 37 házi nővér jutott. 1902-ben ez az arány 162 és 58 volt. Az iskolás nővérek létszáma már 1893-ban elérte a százat, a házi nővérek esetében ez csak 1907-ben következett be. 149A házi n ővérek társulaton belüli, arányosan kisebb létszáma abban az időszakban is megmaradt (1910-es, 1920-as évek), mikor a társulat több fiókházban nem oktatási, hanem kifejezetten háztartási teendők ellátását vállalta el. Ez a tény arra utal, hogy ezen fiókházak alapítását nem az a kényszer ösztönözte, hogy a fölös létszámban lévő házi nővéreknek működési területet biztosítsanak, hanem a már meglévő munkaerőt próbálták minél hatékonyabban kihasználni. 150A társulat második legnagyobb házában, a kiskunfélegyházi Constantinumban általában 1,8-szor annyi iskolás nővér tevékenykedett, mint házi. A fiókházankénti nővérlétszámokat részletesebben lásd „A társulat általános története. A társulat fiókházai. A társulat 1860 és 1946 között alapított fiókházai” c. fejezetben. 151A társulat több kalocsai telephelyen csak háztartásvezetéssel foglalkozott. Az ide beosz tott nővérek hosszú ideig közvetlenül az anyaháztól függve működtek. Ezen munkakörök alapján önálló fiókházak szervezése csak az 1930-as évek második felében kezdődött meg. Erről részletesen lásd „A társulat általános története. A társulat fiókházai. Egy település – több fiókház” és „A társulat általános története. A társulat fiókházai. A társulat 1860 és 1946 között alapított fiókházai” c. fejezeteket. 152Nem találtam magyarázatot az újoncn ők 1918. évi, feltűnően magas létszámára, hiszen az 1919. év volt az, amikor a Tanácsköztársaság okozta nehézségek miatt nem tartottak beöltözést. Tehát a következő évben, 1920-ban két „évfolyam” jelöltnői kaptak beöltözést, így itt kellene kiugróan magas újoncnői létszámnak lennie. Viszont ha az újoncnők létszámának meghatározásához a Szentszékhez háromévente beküldött hivatalos jelentése -ket vesszük alapul, akkor a beöltözések háromévi átlaga egyenletesebben, kevésbé kirívóan alakul: 1913 és 1915 között 119, 1916 és 1918 között 114, 1919 és 1921 között 109 nővér kapott beöltözést. Azaz ebben a kilencéves időszakban a noviciátust megkezdők számának éves átlaga 36 és 39 fő között mozgott. 47
