Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.

Kitekintés - Kína

Hszücsouban, Fenghszienben és Sanghajban dolgoztak, a legtöbb helyen betegápolással foglalkoztak, illetve szövéssel-fonással biztosították megél­hetésüket. 1436 Szintén ebben az évben Jozefa nővér Kínából Makaóba uta­zott, a továbbiakban – a levelezési nehézségek miatt – ő jelentette az össze­kötő kapcsot Európával. Amikor a kínai kormány 1951-ben kiutasította az idegeneket az országból, a vikária a fenghszieni nővéreket is Makaóba hívta. Távozásuk azonban nem történt zökkenőmentesen, a hatóságok az egyik bennszülött nővért hamis vádak alapján börtönbe vetették. A 20 ma­gyar nővér 1951-ben hagyta el végleg az országot. Ekkor hat nővérük sírját és 27 bennszülött nővért hagytak Kínában, akik nem kaptak engedélyt a távozásra. Mivel a magyar nővérek levélben sem érintkezhettek velük, ezért Li Mária Elekta kapott megbízást, hogy mint a bennszülött nővérek elöljárója, lehetőség szerint tartsa kézben és irányítsa ügyeiket. A magyar származású nővérek hamarosan Ausztráliába utaztak, ahol egy árvaház­ban kezdtek dolgozni. Munkájuk betegkezelésből, ebédlői szolgálatból és varrásból állt. Néhány év múlva idős asszonyok ápolásával kezdtek fog­lalkozni. 1437 Kínában ma is élnek bennszülött kalocsai iskolanővérek. 1989-ben né­gyen voltak életben a „régi csapatból”, de időközben több fiatal kínai lány is csatlakozott hozzájuk. A hidegháborús években a kínai nővérek rejtett szerzetesi életet éltek, rózsafüzér-készítéssel foglalkoztak. Az 1990-es évekre enyhült a kínai belpolitikai helyzet is, az egyház 1995-ben vissza­kapta a tamingi nagytemplomot és a misszió épületeinek egy részét. A kínai n ővérek, a kalocsai iskolanővérek egykori társai, újra szerzetesi kö­zösségben élhettek, sérült gyermekeket gondozó intézetet és idősek ottho­nát nyitottak. 1438 A magyar nővérek eleinte főleg a jezsuita atyákon keresz­tül tartották a kapcsolatot a kínai provinciával. A jezsuita atyák küldtek Tajvanról szerzetesnőket, akik oktatták a „kalocsai” kínai nővéreket, és lel­kigyakorlatot tartottak nekik. A kínai tartomány fokozatosan gyarapodott, a nővérek Kajfengben is megtelepedtek az ottani püspök meghívására. Buzgó, imádságos életük vonzónak tűnt a kínai lányok előtt, egyre több je­lentkező kívánt belépni a társulatba. 1996-ban a létszám 33-ra nőtt, akik közül 14-en hithirdetőkként tevékenykedtek. 1439 A Miasszonyunkról neve­zett Kalocsai Iskolanővérek Társulatának két tagozata között ma is élénk a 1436 Bangó 2000, 72–74. 1437 Bangó 2000, 109. 1438 Vámos 2003, 350. 1439 Bangó 2000, 128–129., 139., 141–142., 146–147. 439

Next

/
Thumbnails
Contents