Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.

A társulat általános története - A társulat szervezete és szabályai

egyszer, újabb három évre lehetett meghosszabbítani. 132 Házf őnöknő csak örökfogadalmas iskolás nővér lehetett. A házfőnöknőt a rábízott zárda kor­mányzásában két tanácsosnő segítette, a ház javait, ingóságait és ingatlan -jait a helyi gondnoknő kezelte.133 A fiókházak vezető tisztségviselői is ugyanúgy tartottak tanácsülést, ahogy a társulat vezetői, ezekről az ülé­sekről is készült jegyzőkönyv. A nővérek a következő szerzetesi öltözéket viselték: földig érő fekete gyapjúruha (habitus), a derékon fekete gyapjúövvel, hideg időben fekete palást. Az iskolás nővérek fejét fekete gyapjúfátyol, a házi nővérekét és az újoncnőkét fehér vászonfátyol fedte, ám házon kívül fejüket még egy vé­konyabb fátyollal borították be. Övükön baloldalt, ahol az öv két vége is csüngött, rózsafüzért hordtak. A fogadalmas nővérek jobb kezükön feszü­lettel díszített ezüstgyűrűt viselhettek.134 A társulat tagjai a szerzetbe lépés alkalmával hozományt vittek ma­gukkal, az iskolás nővérek ötszáz magyar aranykoronát, a házi nővérek háromszázat vagy ennek mindenkori értékét.135 A hozomány összegének el­engedését vagy mérséklését az általános főnöknő csak az Apostoli Szentszék 132Kivételes esetekben a Szerzetesek Szent Kongregációja felmentést adott a szabályzat ezen pontja alól. Ez történt 1928-ban a ceglédi fiókház esetében is. Az 1922 óta főnöknői hiva­talban lévő Leberl Mária Pia nővérnek lejárt a második trienniuma is, éppen akkor, ami­kor a főleg reformátusok lakta Cegléden sikerült felvirágoztatni a társulat fiókházát. Ek­korra vált aktuálissá a polgári iskola bevezetése, illetve a zárda építkezési munkálatokba fogott. A társulat – a városi katolikus elöljárók határozott kívánságára – azzal a kéréssel fordult az Apostoli Szentszékhez, hogy a különleges körülményekre tekintettel, Pia nővér újabb három évig a ceglédi ház főnöknője maradhasson. A Szentszék hozzájárult a nővér harmadik trienniumra történő kinevezéséhez. Ez az eljárás azonban szinte egye­dülállónak minősült a társulat történetében. Ehhez hasonló eset csak a kínai missziónál fordult elő, amikor Hirmann Mária Margit missziós nővér részére kérvényezték meg a főnöknői tisztség viselését a harmadik trienniumra is. A főnöknők hivatali idejének csu­pán egy-egy évvel történő meghosszabbítása azonban viszonylag többször előfordult, 1946-ban például kétszer: a szegedi és a polgári zárdák esetében. Arra is találhatunk pél­dát, hogy egy személy több ciklusban, néhány év kihagyással újból ugyanazon fiókház vezetésére kapott megbízatást. Például Faddy Mária Augusztina nővér 1914 és 1920 kö­zött hat évig, majd 1926 és 1930 között négy évig volt a kiskunfélegyházi zárda főnök­nője. A kalocsai anyaházat kétszer hat évig (1923–1929 és 1935–1941 között) Faddy Mária Tiburcia nővér vezette. HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1928. május 3., 11., 29–30., 1931. június 7., 25.; HU-MNL-BKML-XII.6. A Szentszékhez küldött ötéves je­lentés, 1937., 1947.; HU-MNL-BKML-XII.6. Házfőnöknők kinevezésének jegyzéke I. 133HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 282–285., 290. pontok. 134HU-MNL-BKML-XII.6. A társulat szabályai, 1930. 18–19. pontok. 135A II. világháború utáni hiperinfláció miatt a hozomány értékét terményben adták meg: az iskolás nővéreknek hat és fél, a házi nővéreknek három és fél mázsa búzát, illetve annak árát kellett beszolgáltatni. A forint bevezetése után a hozomány összegét 500 és 300 forintban határozták meg. HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1946. április 27., 1947. február 20. 41

Next

/
Thumbnails
Contents