Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Az 1944–1946 közötti időszak - Helyreállítás, újjáépítés
napi gyerekmunka jött ki. „Ha a felnőttek napszámát 100 P-nek vesszük, ahogyan volt és a gyerekekét 50 P-nek, akkor ez jelent 120 350 P napszám megtakarítást. [...] Ehhez számítsuk még a nővérek kb. 6 heti megfeszített munkáját, 35 nővér 1260 napi napszáma 126 000 P. Így a takarításon megspóroltunk összesen 246 350 P-t. Nem is lehetett volna másként rendbe hozni a házunkat, mert mindössze 25 000 P-vel [pengővel] kezdtük meg a takarítást. Ez még egy számlát se futott. [...] [Egy tanítónőképzős növendék] gondoskodott állandóan meleg vízről, tüzelt a katlanban és öntötte fel és húzta fel az esővizet és készített állandóan lúgot. Ez nem volt kis feladat, mert mindig kevés volt a hamu, zsírszódát meg nem lehetett kapni. A praktikus nővérek előrelátó tanácsára a gyerekek régóta gyűjtötték a hamut, mint nagyon szükséges takarítási, tisztogatási eszközt. Azonban ennyi ember kezébe takarítási eszköz is kellett. Mivel nekünk nem igen volt még rongyunk se, azért kihirdettük, hogy aki takarítani jön, hozzon eszközt is. Így jöttek mamák is, gyerekek is egyszer söprűvel és gereblyével, máskor [...] sikálókefével, mosórongyokkal, vödrökkel, meszelőkkel. Csak így lehetett a takarítást megoldani. Általában mindenki olyan szívesen hozott, amije volt, s olyan készséggel segítettek. Sokszor reggel még ki sem jöttünk szentmiséről, már itt voltak a mamák. Ilyen egyesített erővel, összefogással tényleg elértük, amit kevesen reméltek, hogy mi voltunk az egyetlen középiskola, akik rendes időben megkezdtük a tanítást.” 1027 A nővérek a szülők segítségét novemberben ingyenes csuhéjtanfolyammal viszonozták. Megtanították az érdeklődőket, hogy kukoricafosztalékból – csuhéjból – hogyan kell cipőtalpat, papucsot, táskát készíteni, így enyhítve a lábbelihiány okozta nehézségeket. 1028 A bajai nővérek más módon is próbáltak segíteni a rászorulókon. A menekülésből visszatért, lakásukat kifosztva talált családoknak – például a polgármesternek és hozzátartozóinak –, élelmet adtak, és edényeket kölcsönöztek, illetve saját rendtársaiknak a budapesti zárdába élelmiszert vittek. 1029 A lakosság segítő magatartása, aktív támogatása sok vigaszt nyújtott a nővéreknek. A szerzetesnők a háború során megtapasztalható elembertelenedés üdítő ellenpontjaként élték meg a szülők közösségvállalását, a katolikus egyházhoz, a zárdaiskolához való kötődését. „Van, ami sok erőt ad. Pl. a szülők ragaszkodása. Éjjel fél egykor kezdtek sorakozni az elemi iskolások szülei, hogy gyermekeiket beírathassák hozzánk. Amikor az épületet 1027 HU-MNL-BKML-XII.22. Bajai ház krónikája, 1945. szeptember 16. 1028 HU-MNL-BKML-XII.22. Bajai ház krónikája, 1945. november 7., 15. 1029 HU-MNL-BKML-XII.22. Bajai ház krónikája, 1945. május 8., május 11. 346
