Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.

Az 1944–1946 közötti időszak - Veszteségek

gyermekek számát. (Törvényes, törvénytelen.) 1012 Sokkal nagyobb veszte­ségnek tartom ezt, mint az összes anyagi kárt.” 1013 Az egyik nővér azonban az ország vezetőinek és az értelmiségi rétegnek a felelősségét is felvetette az egyre szaporodó, a katolikus értékrenddel össze nem egyeztethető jelenségek kapcsán. A nővérek aggodalma a követ­kező generáció iránt lelkiismeretes pedagógusi mivoltukból fakadt. „[...] egyetlen, ami komoly aggodalmat jelent: a kallódó lelkek. Félegyházán mérhetetlenül sok van. Rajtunk kívül más nem tanított eddig az egész vá­rosban, mert nincs hol, és annyi fizetésért, amit kapunk, senki sem tartja érdemesnek, hogy erején felül küszködjön. A mozi neveli az ifjúságot. Éppen mellette lakunk. Már egészen ismerős a sok kis toprongyos, aki is­kola helyett szellemi igényeit itt elégíti ki. Vannak, akik még iskolába nem is jártak eddig. Az első benyomása a fogékony gyermek-léleknek az, amit az egyik kicsi mondott, mikor kérdeztem, mi tetszett neki a legjobban: »Tudja, én Karádit szeretem, mert az, akit megcsókol, az mindjárt meghal.« Az első élménye egy nő, aki fesztelenül csókol meg bárkit. Milyen jövő nemzedék, tiszta leánylélek várható ebből? Úgy összeszorul a szívem az ilyenektől. Tanítóink pedig azzal érvelnek: »Nem fontos ma az iskola, hi­szen miniszteri székben három elemi osztállyal ülnek.« Mi lesz így Ma­gyarországból? Célt érnek velünk. Sikerül elnívótlanítani a nemzetet, hogy aztán bárki és bármilyen irányzat orrunknál fogva vezethessen bennün­ket.” 1014 A fentiekből kiderül, hogy a társulat három legnagyobb zárdája közül a kiskunfélegyházi és a bajai szenvedett igen súlyos veszteségeket. A ka­locsai anyaház az érsek pártfogásának és tárgyalókészségének, valamint a település kevésbé frekventált földrajzi helyzetének, illetve a lakosság 1012 Az egyházi anyakönyvek kutatása a személyi adatok védelme miatt korlátozott. A pol­gári anyakönyvek levéltári másodpéldányai szerint Kiskunfélegyházán az orosz meg­szállást követő 8., 9. és 10. hónapban – 1945 júniusától augusztusáig terjedő időszakban – az összes születések 13%-ánál csak az anya nevét tüntették fel, tehát ők tekinthetők törvénytelen szülötteknek. Ez a szám magasabb, mint az 1945. év azt megelőző, januártól májusig tartó, illetve azt követő, szeptembertől decemberig terjedő időszakának arányai (9%, illetve 7%). Az 1946. évben is 7%-ra tehető azok száma, akiknek születési anya­könyvi bejegyzése csak az anya nevét tartalmazza. Ezekből az adatokból azonban nem lehet következtetni arra, hogy az anya a megszálló orosz hadsereg katonáitól esett-e te­herbe. Történhetett utólagos házasságkötés és ez által a gyermek törvényesítése is, illetve ha házasságban élő nő szült gyermeket, akkor a gyermek apjának automatikusan a férjet tekintették, függetlenül attól, hogy biológiailag valóban ő volt-e az apa. HU-MNL­BKML-XXXIII.1.a. Kiskunfélegyháza születési anyakönyvi másodpéldány, 1945–1946. 1013 HU-MNL-BKML-XII.6. Kiskunfélegyházi zárda iratai. Fazekas Mária Blandina igazga­tónő 1946. január 4-én kelt levele a generális főnöknőhöz. 1014 HU-MNL-BKML-XII.6. Kiskunfélegyházi zárda iratai. Gaál Mária Purisszima nővér 1946. február 28-án kelt levele a generális főnöknőhöz. 342

Next

/
Thumbnails
Contents