Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Az 1944–1946 közötti időszak - Veszteségek
gyermekek számát. (Törvényes, törvénytelen.) 1012 Sokkal nagyobb veszteségnek tartom ezt, mint az összes anyagi kárt.” 1013 Az egyik nővér azonban az ország vezetőinek és az értelmiségi rétegnek a felelősségét is felvetette az egyre szaporodó, a katolikus értékrenddel össze nem egyeztethető jelenségek kapcsán. A nővérek aggodalma a következő generáció iránt lelkiismeretes pedagógusi mivoltukból fakadt. „[...] egyetlen, ami komoly aggodalmat jelent: a kallódó lelkek. Félegyházán mérhetetlenül sok van. Rajtunk kívül más nem tanított eddig az egész városban, mert nincs hol, és annyi fizetésért, amit kapunk, senki sem tartja érdemesnek, hogy erején felül küszködjön. A mozi neveli az ifjúságot. Éppen mellette lakunk. Már egészen ismerős a sok kis toprongyos, aki iskola helyett szellemi igényeit itt elégíti ki. Vannak, akik még iskolába nem is jártak eddig. Az első benyomása a fogékony gyermek-léleknek az, amit az egyik kicsi mondott, mikor kérdeztem, mi tetszett neki a legjobban: »Tudja, én Karádit szeretem, mert az, akit megcsókol, az mindjárt meghal.« Az első élménye egy nő, aki fesztelenül csókol meg bárkit. Milyen jövő nemzedék, tiszta leánylélek várható ebből? Úgy összeszorul a szívem az ilyenektől. Tanítóink pedig azzal érvelnek: »Nem fontos ma az iskola, hiszen miniszteri székben három elemi osztállyal ülnek.« Mi lesz így Magyarországból? Célt érnek velünk. Sikerül elnívótlanítani a nemzetet, hogy aztán bárki és bármilyen irányzat orrunknál fogva vezethessen bennünket.” 1014 A fentiekből kiderül, hogy a társulat három legnagyobb zárdája közül a kiskunfélegyházi és a bajai szenvedett igen súlyos veszteségeket. A kalocsai anyaház az érsek pártfogásának és tárgyalókészségének, valamint a település kevésbé frekventált földrajzi helyzetének, illetve a lakosság 1012 Az egyházi anyakönyvek kutatása a személyi adatok védelme miatt korlátozott. A polgári anyakönyvek levéltári másodpéldányai szerint Kiskunfélegyházán az orosz megszállást követő 8., 9. és 10. hónapban – 1945 júniusától augusztusáig terjedő időszakban – az összes születések 13%-ánál csak az anya nevét tüntették fel, tehát ők tekinthetők törvénytelen szülötteknek. Ez a szám magasabb, mint az 1945. év azt megelőző, januártól májusig tartó, illetve azt követő, szeptembertől decemberig terjedő időszakának arányai (9%, illetve 7%). Az 1946. évben is 7%-ra tehető azok száma, akiknek születési anyakönyvi bejegyzése csak az anya nevét tartalmazza. Ezekből az adatokból azonban nem lehet következtetni arra, hogy az anya a megszálló orosz hadsereg katonáitól esett-e teherbe. Történhetett utólagos házasságkötés és ez által a gyermek törvényesítése is, illetve ha házasságban élő nő szült gyermeket, akkor a gyermek apjának automatikusan a férjet tekintették, függetlenül attól, hogy biológiailag valóban ő volt-e az apa. HU-MNLBKML-XXXIII.1.a. Kiskunfélegyháza születési anyakönyvi másodpéldány, 1945–1946. 1013 HU-MNL-BKML-XII.6. Kiskunfélegyházi zárda iratai. Fazekas Mária Blandina igazgatónő 1946. január 4-én kelt levele a generális főnöknőhöz. 1014 HU-MNL-BKML-XII.6. Kiskunfélegyházi zárda iratai. Gaál Mária Purisszima nővér 1946. február 28-án kelt levele a generális főnöknőhöz. 342
