Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat gyökerei és „családfája”
apostoli kormányzó felterjesztésére a Szentszék 1930-ban függetlenítette a kalocsai anyaháztól. Ez a határozat 1941-ig volt érvényben, amikor a Szentszék ezeket a házakat ismét Kalocsához csatolta. A II. világháború után megnehezedett a kalocsai anyaház és az ismét határon túlra került zárdák közti kapcsolattartás. A Szentszék ezért a bácskai házakat 1960-ban pápai joghatóságú független tartománnyá, majd 1971-ben önálló szerzetes társulattá nyilvánította.83 Amikor a Bácskai Iskolan ővérek Társulata 1941-ben ismét egyesült a kalocsai anyaházzal, néhány szláv érzelmű nővér kivált a közösségből, és zágrábi központtal létrehozták a Družba Sestara Nase Gospe társulatot. Az azonos magból kinövő Miasszonyunk-közösség tehát az évszázadok alatt főleg nemzetiségi és politikai, részben pedig egyházkormányzati okok miatt ágazott el ennyi irányban. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Szerzetes Társulata „családfájának” vázlatos ismertetésekor külön szót kell ejteni a társulat kínai missziójáról. A kalocsai iskolanővérek – a magyar jezsuiták missziós munkáját segítve – 1926-ban kapcsolódtak be a pasztorációs tevékenységbe a Távol-Keleten. 1948-ig 26 nővér utazott Kínába, hozzájuk az idők során több bennszülött nővér is csatlakozott. 1946-ig öt missziós telepen működtek, ezek nagy részét azonban 1946–47-ben politikai okok miatt el kellett hagyniuk. Ezek után az európai származású nővérek Ausztráliába menekültek, Kínában csak a bennszülött nővérek maradtak. 1989-ben a kínai nővérek hírt adtak működésükről a Magyarországon ismét tevékenykedni kezdő kalocsai nővéreknek. A társulat azóta is teljes jogú tagjaiként tartja nyilván a kínai nővéreket.84 Péterréve, Horgos, Hódság, Palánka, Magyarkanizsa, Ada, Szentfülöp, Martonos, Szentiván, Szenttamás, Őrszállás, Kúla. 82Budanovich Lajos (1873–1958): Bajmokon született, 1897-ben szentelték pappá, káplán volt Hercegszántón, Katymáron, Szabadkán, a Szent György plébánián, majd Zomborban, Újvidéken és Baján is. 1912-től Béregen plébános. 1918 decemberétől baja-belvárosi plébános, majd 1920 januárjától a szabadkai Szent Teréz-templom plébánosa. 1923-tól ő volt a Bácsi Apostoli Adminisztratúra első kormányzója. Szabadkán hunyt el. Lakatos 2016, 159., 179. 83Puskely 1990, 166. A Miasszonyunkról nevezett Bácskai N ővérek átdolgozott szabályzatát a Szerzetesi Kongregáció 1988-ban hagyta jóvá. Munkaterületük: hitoktatás, lelkipásztori kisegítő szolgálat a Bácska magyar lakossága körében. A kalocsai iskolanővérek bácskai házainak sorsáról jelen munka „A társulat általános története. A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül. Bácska”, valamint „Az 1944–1946 közötti időszak. A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül 1944–1946. Bácska” c. fejezetei szólnak. 84Bangó 2000, Melléklet. Kínai missziónk történetének vázlata. Kínában 1996-ban 33 kínai „kalocsai” iskolanővér tevékenykedett. A kínai misszió 1926 és 1946 közötti történetével jelen írás külön – „A társulat általános története. A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül. Kína”, valamint „Az 1944–1946 közötti időszak. A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül 1944–1946. Kína” c. fejezetekben – foglalkozik. 28
