Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat általános története - A társulat gyökerei és „családfája”
terjedelmes és szerteágazó „rend-családdá” vált. A rend legrégebbi ágából származó nővérek, a Miasszonyunk Kanonokrend, más néven az ágostonos kanonisszák magyar földön először Pozsonyban nyitottak iskolát 1747-ben. Ezt követték későbbi alapításaik: Pécs (1851), Bölcske (1922), Zalaegerszeg (1929) és Nagykanizsa (1933).73 Csajághy Sándor csanádi püspök 74 hívására 1858-ban a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek központjából, Münchenből érkeztek nővérek Temesvárra.75 Kunszt József ka locsai érsek76 viszont 1860-ban a fiatalabb, csehor szági rendházhoz fordult, s onnan hívta be székvárosába a nővéreket. Mivel a Kalocsára települt nővérek elszakadtak a csehországi anyaháztól, így Kalocsán hozták létre a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolan ővérek Társulatát, a jelen írás tárgyát képező szerzetes közösséget. Magyarországon tehát ugyanabban az időben egy azonos tőről fakadó lánynevelő szerzetesrend három 73Puskely 1990, 160. 74Csajághy Sándor (1810–1860): csanádi megyéspüspök 1851–1860 között. Magyar Katoli kus Lexikon II. 327. 75Az 1858-ban Temesváron megtelepedett n ővérek több településen is alapítottak fiókházakat: 1860-ban egy második házat Temesváron, 1860-ban Perjámoson, 1862-ben Lippán, 1864-ben Oravicán és Versecen, 1873-ban Szegeden, 1874-ben Lugoson. 1876-ban egy árvaházat nyitottak Temesváron, 1880-ban fiókházat alapítottak Nagybecskereken, 1881-ben egy negyedik házat Temesváron, 1881-ben Földeákon, 1884-ben Kiskunmajsán, 1895-ben Csákon és Dettán, 1896-ban Debrecenben és Temesváron, 1897-ben Új-Aradon, 1903-ban Nagyszentmiklóson, 1904-ben Nákófalván, 1906-ban Désen, 1907-ben és 1908-ban Kolozsváron, 1908-ban Csorváson, 1909-ben Kétegyházán, 1910-ben Budapesten, 1910-ben Makón és Temesváron, 1912-ben Orczyfalván, Battonyán és Gödöllőn, 1916-ban Aradon. Trianon után a temesvári provincia nagy része idegen területre, Romániához és Jugoszláviához került. 1923-tól Szeged lett az anyaországban maradt szegény iskolanővérek tartományi központja. A társulat nem hivatalos, népi elnevezése „szegedi iskolanővérek” lett, megkülönböztetve őket a kalocsai iskolanővérektől. A társulat újabb házakat alapított: 1924-ben és 1932-ben Újszegeden, 1925-ben Eleken, 1926-ban Pusztamérgesen, 1928-ban és 1930-ban Szegeden, 1935-ben Makón, 1936-ban Fonyódon és Zsámbokon, 1940-ben Püspöklelén és Budapesten, 1945-ben Igalon és Balatonlellén. 1950-ben az egyház és az állam között létrejött megegyezés értelmében a szegedi iskolanővérek – egyedüli női szerzetesrendként – két lánygimnáziumot működtethettek: Budapesten egy másik rend, az Isteni Szeretet Leányainak egykori iskoláját, a Patrona Hungariaet kapták meg szegedi anyaházuk helyett, illetve Debrecenben a Svetits Intézet épületében taníthattak. A társulat 2011-ben hivatalosan is megváltoztatta nevét „Boldogasszony Iskolanővérek”-re. Boldogaszszony Iskolanővérek. https://www.iskolanoverek.hu/kozossegben-elunk/kik-vagyunk/ rendtortenet (Hozzáférés: 2022. január 29.); Farkas 2001, I. 416–422.; Magyar Katolikus Lexikon IX. 104.; Pálos 2008, 183–184.; Puskely 1990, 162–164. 76Kunszt József (1790–1866): kalocsai érsek 1852–1866 között. Zubrohlaván született. Hit tudományi tanulmányait Bécsben végezte. 1813-ban szentelték pappá, 1831-ben pozsonyi, 1836-ban esztergomi kanonokká nevezték ki. 1850-ben kassai püspök, 1851-ben kalocsai érsek lett. Nagy összegeket áldozott jótékony célokra. Kalocsán két nagy intézmény alapítása fűződik nevéhez: a Jézus társasági kollégium és a Miasszonyunkról nevezett Iskolanővérek zárdája. Az érseki székhelyen újjáépíttette a székesegyházat. Balogh – Gergely 1996, 62.; Iskolan ővérek története 1900, 4.; Magyar Katolikus Lexikon VII. 549.; HU-KFLVI.7. Nekrológ a Társulat elhunyt jótevőiről. 26
