Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A társulat működése a trianoni Magyarországon kívül (1920–1944) - Bácska
a jugoszláviai provinciát. Ezt ekkor még nem tették meg, de 1924-ben, az elhalasztott általános káptalan megtartása miatt újból felvetődött a Jugoszláviában szükségessé váló provincia problémája.550 A társulat vezetősége a kalocsai érseken keresztül az Apostoli Szentszékhez fordult a bácskai nővérek ügyében. Felsorolták a szerb kormánynak a társulatot érintő visszaéléseit, a nővéreket direkt és indirekt ért atrocitásokat és sérelmeket, a katolikus iskolák, kifejezetten a zárdaiskolák működését megbénító intézkedéseket.551 Ezek közül kiemelkedtek a szerzetesi életmód folytatását, a klauzúra megtartását nehezítő rendelkezések, a levelezéssel, útlevélkiadással, a tanítónők diszponálásával járó nagy nehézségek.552 A tanács sürgős rendelkezést kért az Apostoli Szentszéktől arra nézve, mit tegyenek a 550HU-MNL-BKML-XII.6. Tanácsülési jegyz őkönyv, 1924. január 5. Az elhalasztott, végül 1924. július 12-én megtartott általános káptalanra azonban még így sem tudott elutazni hét bácskai nővér, akik a sok utánjárás ellenére sem kaptak útlevelet. HU-MNL-BKMLXII.6. Általános Káptalanok. Az 1924. évi káptalan jegyzőkönyve. 551Lásd a korábbi példát a határt átlép ő nővérek fizikai bántalmazásáról. Szintén idevágó esetnek minősült, amikor a zombori nővéreket a helyi tanfelügyelő államellenes egyéneknek nyilvánította. Jelentése alapján az illetékes miniszter minden fegyelmi vizsgálat nélkül felfüggesztette őket állásukból. HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Magassy Antal Baján, 1922. július 20-án kelt levele az általános főnöknőhöz. – A zárdaiskolák ellehetetlenítésére jó példa a zombori fiókház esete. Az iskolanővérek két zombori fiókháza közül azt, amelyikben az internátus, a polgári és kereskedelmi iskola, valamint az apácák zárdahelyiségei voltak, a szerbek rekvirálták. Az épületben lévő összes iskolai és egyéb felszerelési tárgyakat is lefoglalták, és átadták a szerb női tanítóképző iskolának. A tanulók száma azonban csak feleannyi volt, mint előzőleg, a nővérek által vezetett intézetben. Így a sok fölöslegesen maradt helyiséget magánlakások céljára utalták ki. Eközben a nővérek a társulat másik zombori fiókházában összezsúfoltan éltek. Az iskola megszüntetése miatt a magyar családok sem tudták taníttatni lányaikat. HUMNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Nemzeti Újság 1922. június 7. 5. „A zombori magyarság sérelmei”. 552Több ízben el őfordult, hogy a szerb hatóságok a világi tanárokat a szerzetesnők zárdáiban szállásolták el, megnehezítve így a klauzúra megtartását. A moholi zárdaépület földszintjét például 1923-ban teljesen a világi tanerőknek adták át. HU-MNL-BKML-XII.6. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanénék letelepülésének és fejlődésének rövid ismertetése, 1924. A diszponálás és a világi tanerőkkel való együttműködés nehézségeiről így írt az egyik nővér: „A tanítónőket egyik házból a másikba áthelyezni teljes lehetetlenség volt. Nyíltan kijelentették: államban nem lehet állam, nem tűrik tehát, hogy a [generális] főnöknő diszponáljon és az elhelyezésbe bármiféleképpen is beleavatkozzék. Ez, miután az állam kezében van az iskola, az állam dolga. »Ha mindezeknek dacára mégis elhelyezik az illetőt, az állását elveszettnek nyilvánítjuk – mondták – és mi fogjuk betölteni.« Úgy is cselekedtek. Mindenki maradhatott a helyén, de ha valaki megbetegedett, meghalt, vagy valami oknál fogva kénytelenek voltak elhelyezni az elöljárók, akkor állását kérlelhetetlenül világival töltötték be, akinek lakását is a zárdából vették el. Nem ritkán az iskolák bővítéséhez a testvérek lakását és nagytermét is lefoglalták. Elgondolhatjuk, hogy micsoda következményei voltak és vannak annak, hogy a világiakat a testvérek közé tették. [...] Ők dirigálják a testvéreket a főnöknőtől kezdve végig [...].” HU-MNL-BKML-XII.6. Bácskai zárdák, 1918–1944. Bácskai házaink a szerb megszállás óta. Írta [Agócs] Mária Fidélia 1924. február 1-jén. – A szerb hatóság valóban cenzúrával gátolta az anyaországi és a bácskai nővérek kapcsolattartását. A levelekből idézett példákat lásd fentebb. 221
