Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Maradtak fenn az elöljárói utasítás szerint elkészített krónikák – amelyek valószínűleg a historia domusok kivonatolt tartalmát közölték –, például Hercegszántóról, és elbeszélő stílusú, inkább visszaemlékezésen alapuló beszámolók, például Bácsbokodról.44 A h őgyészi zárdából mindkét típusú feljegyzés megőrződött.45 Beszámolójelleg ű, sok személyes megéléstörténetet tartalmazó források kerültek be a levéltárba Budapestről és a polgári zárdából.46 Különböz ő dokumentumokban találhatók utalások arra, hogy az esztergomtábori zárda háborús eseményeit feljegyezték és el is küldték Kalocsára, de ez a krónika levéltárba már nem került.47 A kalocsai 44HU-MNL-BKML-XII.6. Hercegszántói zárda iratai. „Hercegszántói zárdánk háborús kró nikája 1944. október hótól 1945. április haváig”. A hercegszántói krónikát a főnöknő, Kránitz Mária Fidencia írta, aláírása szerepel is az irat végén. – HU-MNL-BKML-XII.6. Bácsbokodi zárda iratai. A bácsbokodi nővérek élményei 1944 szeptemberétől 1945 januárjáig. A bácsbokodi beszámoló szerzőjének személye megállapíthatatlan, a szövegből annyi valószínűsíthető, hogy nem a főnöknő, Hack Mária Amaranta tollából származik. 45HU-MNL-BKML-XII.6. H őgyészi zárda iratai. Krónika 1944. októbertől 1945. márciusig. A gépelt beszámolón nincs nevesítve a szerző, de valószínűsíthető, hogy a magyarkanizsai főnöknő, Zách Mária Hermenegild írta, aki 1944. október 4-én hagyta el bácskai zárdáját, és előbb Törtelre, majd október 12-én Budapesten át Hőgyészre menekült. Az általa készített beszámoló bizonyára kivonata annak a krónikának, amelyet még Magyarkanizsán kezdett írni, majd Hőgyészen folytatott. A másik krónika: HU-MNL-BKML-XII.6. (P 1379. 27. tétel.) „Egy kis krónika december első napjaitól a hőgyészi ház eseményeiről.” Kézírással, vonalas füzetbe vezetett krónika, szerző nélkül. A krónikát igen nagy valószínűséggel Bodrogi (Bohnert) Mária Benedetta nővér készíthette. A szövegből ugyanis kiderül, hogy feltehetőleg olyan, Bajáról menekült nővér vezette, aki korábban Hőgyészen is dolgozhatott, hiszen ismerősként említ több helybeli lakost. A négy, Bajáról Hőgyészre menekült nővér – Bodrogi Mária Benedetta, Lászlóffy (Eisler) Mária Erzsébet, Stelczer Mária Carissima, Szolnoky Mária Stefánia – közül egyedül Bodrogi Mária Benedetta nővér volt az, aki bajai évei előtt – 1936 és 1943 között – szolgálatot teljesített Hőgyészen, így elfogadható az a feltevés, hogy ő a szerzője a másik krónikának. 46HU-MNL-BKML-XII.6. Budapest, Mária utcai zárda iratai. Dukai Mária Amancia dátum nélküli levele a generális főnöknőhöz, valamint egy aláírás és dátum nélküli beszámoló. A fővárosi fiókház iratai között található a budai engesztelőkápolna építésében részt vett nővérek háborús emlékeit megörökítő visszaemlékezés is: HU-MNL-BKML-XII.6. Budapest, Mária utcai zárda iratai. Gépelt, szerző és dátum nélküli beszámoló „Buda 1944. október 3. – 1945. március 10.” címmel. Az irat készítője – annak tartalmán alapuló következtetések szerint – feltételezhetően Romvári Mária Lúcia iskolanővér volt. – HU-MNL-BKML-XII.6. (P 1379. 28. tétel) A polgári ház története 1944. január 1-jétől. A polgári zárda személyzetének háborús élményeit valószín űleg a főnöknő, Schmidt Mária Alexandra vetette papírra, de erre csak a krónika szövegezéséből lehet következtetni. Bár a szerző egyes szám harmadik személyben hivatkozik a „Tisztelendő Főnöknő”-re, olyan eseményeket is részletesen megemlít, amelyeknek csak a főnöknő lehetett a tanúja. 47Az esztergomtábori háborús krónika hányatott sorsáról adnak számot az alábbi levele zésrészletek: „Ugye nem baj, hogy még csak most küldöm a két háborús évről szóló krónikát? Tulajdonképpen én magammal vittem Kalocsára, de a csomagom nem ért oda, visszakerült Nyergesre. [...] Hát most ez alkalommal küldöm. Szabadjon egy kérést is csatolni mellé. Ti. csak egy példányban van meg. Így azt szeretném kérni, hogy ha már nem kell, kapná meg Tábor [Esztergomtábor], nekik nincs meg. Úgy szedtem össze a szemétben a lapokat és állítottam össze a 44-es évet. Nincs időm lemásolni.” HU-MNLBKML-XII.6. Nyergesújfalui zárda iratai. Kiss Mária Sylvia nővér Nyergesújfalun, 1946. 19
