Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
A nővérek oktató- és nevelőmunkája - Óvodák, elemi és polgári iskolák
vették át az addig a keresztes nővérek által vezetett óvoda működtetését. Ezzel egy igen patinás intézmény került az iskolanővérek kezelésébe, hiszen az óvoda elődjét 1828-ban Brunszvik Teréz446 alapította mint a f őváros első óvodáját.447 A legtöbb helyen fenntartott és a legtöbb diákot befogadó intézménytípusnak az elemi iskolák bizonyultak. Nem véletlenül, hiszen a társulat deklaráltan a népoktatást tekintette elsődleges feladatának. Az iskolanővérek működésük során számos elemi iskolát működtettek, szinte minden – oktatási intézményhez kapcsolódó – fiókházukban vezettek elemi népiskolát.448 Ezek között el őfordultak osztott és osztatlan, valamint négy-, illetve hatosztályos iskolák is. Több helyen, ahol nem nyílt mód a továbbtanulásra, ismétlőiskolák, vasárnapi iskolák, felső elemi népiskolák is működtek, egy, illetve két osztállyal. Az elemi iskoláknál magasabb fokú képzést nyújtottak a négyosztályos polgári iskolák, a legtöbbhöz internátus – kollégium vagy a korabeli szóhasználattal: növelde, nevelde – is tartozott. A polgári iskola elvégzése után mód nyílt a továbbtanulásra, de az itt végzett lányok hivatali, kereskedői pályán is el tudtak helyezkedni. A korábbi elemi iskolák és polgári iskolák összevonásával 1945-ben hozták létre a nyolcosztályos általános iskolát. 449 Szakképzés A nővérek – hallgatva a kor szavára – új típusú, gyakorlati képzést nyújtó iskolák, tanfolyamok bevezetésével is próbálkoztak. A célt minden esetben azonosan fogalmazták meg: a polgári iskolát végzett lányok számára olyan praktikus ismereteket nyújtó képzési formát kínálni, amelyek elvégzésével a növendékek azonnali kenyérkereseti lehetőséghez tudnak jutni. 446Brunszvik Teréz (1775–1861): a magyarországi óvodaügy úttör ője, a nőnevelés jelentőségének hirdetője. Magyar Életrajzi Lexikon 1981, I. 270. 447Az Angyalkertnek nevezett óvoda el őször Budán, a Vérmező mellett, a Mikó utcában működött, majd Brunszvik Teréz szüleinek házában. Pár év múlva a Mária utca 30. sz. alá került át, az 1850-es évektől pedig a Kun utcába. A keresztes nővérek azért adták fel az óvoda vezetését, mert az épületet 1918–1927 között a cseh konzulátus foglalta el. Bangó 2000, 17. 448A társulatnak el őször 1900-ban nyílt olyan háza, Futakon, amelyhez nem tartozott elemi iskola. Itt az árvák részére csak óvodát vezettek. Később a klasszikus értelemben vett – azaz nem háztartás ellátására vagy speciális feladat végzésére létrehozott – fiókházak közül csak Vecsésen és Hőgyészen nem működtettek elemi népiskolát. 4491945. augusztus 16-án írta alá az Ideiglenes Nemzeti Kormány miniszterelnöke az álta lános iskola létesítéséről szóló 6650/1945. M.E. számú rendeletet. Ennek értelmében a népiskola I–VIII. és a gimnázium, illetve a polgári iskola I–IV. osztályai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kellett szervezni. Mészáros 1991, 22. 179
