Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Ahogy a fenti historiográfiai áttekintésből kiderült, a történetkutatás mind a mai napig adós maradt a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata történetének átfogó, 1860–1950 közötti feldolgozásával. Erre a nagy feladatra jelen írás sem vállalkozik, hiszen csak 1946-ig tárgyalja az iskolanővérek történetét. Munkám két fő fejezetből áll. Az első részben a társulat általános történetét mutatom be. A korábbi rendtörténeti művektől24 eltér ően az ismertetés nem szigorúan kronologikus rendben és nem az egyes fiókházak működésére koncentráltan zajlik, hanem a társulat egészének tevékenységére fókuszál, tehát egyszerre intézmény- és egyháztörténeti megközelítésű. A társulatot egy közös vezetés és irányítás alatt álló, hasonló elvek és mód szerek alapján, de egymástól függetlenül működő oktatási és nevelési intézmények hálózatának tekinthetjük. Ugyanakkor egy jól körülhatárolható, azonos identitással és világszemlélettel rendelkező társadalmi csoport működését, jellegzetességeit, lehetőségeit és stratégiáit vizsgálom problémacentrikusan, írásom tehát egyúttal társadalomtörténeti aspektusú is.25 Ka tolikus női szerzetesrendről lévén szó, elengedhetetlen továbbá a társulat belehelyezése a korszak egyháztörténeti kontextusába.26 Mivel a kalocsai nővérek elsősorban lányok tanításával foglalkoztak, ezért működésük az oktatástörténet – különösen a nőnevelés-történet – szempontjából is számottevő tényezőnek minősül.27 Bár hasznos és releváns lenne az egyes fiókházak iskolatörténetét feldolgozni, munkámban a komplexebb megközelítést alkalmazom. A társulat gyökereinek és kialakulásának felvázolása, valamint a működés jogi kereteinek ismertetése után bemutatom a társulat elterjedését előidéző tényezőket, a nővérek létszámának és a fiókházak számának egymásra ható változásait. A kvantitatív módszer jegyében grafikonok és diagramok segítik szemléltetni a nővérek és a növendékek, valamint a fiókházak számának alakulását. Egy nagy összefoglaló táblázat tekinti át az 1860 és 1946 között alapított fiókházak főbb statisztikai jellemzőit. A fennmaradt, egymásnak olykor ellentmondó számadatok elemzése kapcsán gyakran éltem a forráskritika módszerével. Mivel nem állnak rendelkezésre hasonló kutatások más női szerzetesrendek vonatkozásában, így el kellett tekintenem 24Franz 1925; Iskolan ővérek története 1900. 25Ö. Kovács 1999; Szijártó 2003. 26Ehhez lásd: Balogh 2007; Balogh – Gergely 1993; Balogh – Gergely 1996; Balogh – Gergely 2005; Gergely 1985; Gergely 1989; Gergely 1997; László 2005; Spannenberger 2006; Vanyó 1941. 27A n őnevelés témaköréhez lásd: Kéri 2018; Pukánszky 2006. 13
