Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/1. A magyarországi szociológia és a politika viszonya
ezután visszakapta akadémiai levelező tagságát,28 1956 őszén pedig – a többi szociáldemokratához képest is későn – rehabilitálták.29 Hatévi fog sága után Szalai majdnem ott folytatta, ahol abbahagyta: elkezdte ismét kiépíteni baráti körét, felkereste ismerőseit, és elkezdte újjászervezni egykori tanszékét. Erre néhány hónappal később lehetősége is adódott, köszönhetően az október 23-án kitört forradalomnak, melynek következtében a szociológia egykori tanára az ELTE BTK Forradalmi Bizottságába is bekerült, 30 sőt, ott ő lett az egyik hangadó.31 Közben a forradalmi z űrzavarban de facto az MTA egyik vezetője lett, és 1957. január 26-án – bár a konkrét nevet nem említette – egyértelműen és nyilvánosan kiállt az akadémikusok tagértekezletén az akkor már Snagovba hurcolt Nagy Imre mellett.32 Közben 1956 decemberében Szalai hivatalosan visszakapta a tanszékét, kapott egy akadémiai kutatói státust (erre oda is vette Perjés Gézát), s elérte, hogy pályázatot írjanak ki egy szociológusi tanársegédi állásra, amit Cseh-Szombathy Lászlónak szántak. A beadott pályázatot azonban nem bírálták el, mert 1957 májusában felszámolták a frissen újjáalakított tanszéket, Szalait pedig „be nem járási kötelezettséggel” az Egyetemi Könyvtárba helyezték.33 Aka démiai levelező tagságát megtarthatta, de két évre felmentették akadémiai tisztségek viselésétől, illetve eltiltották az MTA kül- és belföldi képviseletétől.34 Az intézményes szociológia tehát ismét ellehetetlenült, egyes művelőit 1956-os tevékenységük miatt letartóztatták (például a Rákosi börtönét is megjárt Márkus Istvánt),35 de a szabadon lév ők is jobbnak látták, ha inkább nem feszegetik a tudományág kérdését. (Szalai ugyan nem került rács mögé, Kádár János ugyanis tudatosan igyekezett elkerülni az egykori szociáldemokrata vezetők újbóli letartóztatását,36 de a politikai rend őrség gya-27Gál 2013, 188. Marosán György, akit közel egyszerre tartóztattak le Szalaival 1950 nyarán, az MSZMP Intéző Bizottságában is megerősítette 1957. június 14-én, hogy Szalait „félholtra verték” az ÁVH tagjai a börtönben. MSZMP IVT 1994, 121. 28Gál 2013, 188. 29Szabari 2010, 105. 30Cseh -Szombathy 1992, 569. 31MSZMP IVT 1994, 132. 32Pótó 2006, 61., 70., 79–81. 33Cseh -Szombathy 1992, 569.; Szántó 2008, 64–65. 34Pótó 2006, 86. 35Huszár 2015, 186.; Nagy J. 2016, 218. 36Ebben az 1957-ben még a Kádárhoz közelálló Marosán György is támogatta, aki ugyan úgy gondolta, hogy Szalai a börtönévek alatt „idegileg megbomlott”, mégis kiállt egykori 98
