Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
II. FEJEZET AZ MSZMP KB TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZETÉNEK TÖRTÉNETE - II/1. A magyarországi szociológia és a politika viszonya
a pszichológiát) – a szovjet példát ebben is szolgaian követve 14 – „burzsoá áltudománynak” bélyegezték, és nyilvánvalóvá tették: „nem a magyar társadalomfejlődés valós dilemmáira kell választ adni, hanem azt a kialakult állapotot kell legitimálni, amely alapvetően nemzetközi opcióknak felel meg.”15 Az 1948-ban az MTA levelező tagjának megválasztott Szalai, amíg tehette, védelmezte tanszékét, talán ezért is támogatta a Szociáldemokrata Párt beolvadását a Magyar Kommunista Pártba. Alkatát és nézeteit ismerve ugyanis kevéssé valószínű, hogy meggyőződésből járult volna hozzá az önálló szocdem párt önfelszámolási folyamatához.16 Ám nem járt sikerrel, a politikai nyomásnak engedve 1948 őszétől sorra kellett elbocsátania tanítványait az egyetemről: előbb Harsányi Jánost, majd Perjés Gézát, később Cseh-Szombathy Lászlót. Szabó és Harsányi a gyorsuló ütemben kiépülő totális diktatúra helyett a nyugati emigrációt választotta, előbbi 1949-ben, utóbbi 1950-ben hagyta el az országot. Cseh-Szombathy Kőbányára került általános iskolai tanárnak, Perjés Géza pedig kórházi segédápoló lett. 17 A tanszék többi munkatársa és a körülöttük kialakult csoport is szétszóródott, Szalai Sándort pedig 1950 júliusában más baloldali szociáldemokratával együtt letartóztatták, majd hónapokkal később a Szakasits-perben koholt vádak – „kémkedés és szervezkedés” – ürügyén életfogytiglani börtönre ítélték. Az MTA elnöksége ezzel párhuzamosan megfosztotta akadémiai levelező tagságától is.18 Ezzel mintegy szimbolikusan a szociológia is száműzetett a magyar tudományos életből egy évtizedre, Szalai mellett más szociológusokat, szociográfusokat is ellehetetlenítettek, adott esetben le is tartóztattak (mint például Márkus Istvánt). A politikusok nem foglalkoztak a szociológiával, Leninre hivatkozva úgy gondolták, hogy az „általános szociológia” tulajdonképpen benne foglaltatik Marx és Engels történelmi materializmusában.” 19 A többi társadalomtudományi ág is megsínylette a Rákosi-korszakot. Feladatuk javarészt – saját kutatások helyett – a politikai döntések legitimálása lett a marxista, leninista, sztálinista írások egyes kiragadott tételeinek citálásával. Meghatározott társadalmi ideálokat tüntettek fel valósá-14Ehhez lásd Kun 1994, 292. 15Gábor 1992b, 35. 16Gál 2013, 186. 17Cseh -Szombathy 1992, 569.; Gál 2013, 184–185.; Szabó 1999b, 1264. 18Andorka 2006, 91.; Gál 2013, 182., 188.; Pótó 2006, 54. 19Farkas 1993, 10.; Nagy J. 2016, 218. 96
