Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/4. Az MSZMP Központi Bizottságának pártintézményei

kétharmadát az előcsarnokkal együtt az újonnan létrehozott Magyar Nem­zeti Galériának utalták ki, az Alkotmány utcai szárnyban viszont megma­radhatott a Párttörténeti Intézet.236 Ezt követ ően az Intézet három részleg­ből állt: a tudományos osztályból, a könyvtárból és a levéltárból.237 Ez utóbbi állománya az évek során szépen gyarapodott: míg 1948 végén csu­pán néhány ezerben,238 addig az 1980-as évek második felében már milliós nagyságrendben számolták az 1600 folyóméternyi hazai és külföldi eredetű forrásanyagot az archívumban, mely 1958 óta az MSZMP KB levéltára is volt. A könyvtár viszont teljes egészében az Intézet hatáskörébe tartozott, a kezdetben néhány ezer kötetes gyűjtemény a szocializmus utolsó éveire mintegy 135 000 könyvvel és 40 000 egységnyi periodikummal bíró szak­könyvtár lett.239 Az Intézet természetesen igyekezett kiszolgálni a kádári pártvezetést is, és részt vett az 1956-os események „ellenforradalomként” való bemutatásában: már a szabadságharc leverését követő hónapban, 1956 decemberében hozzákezdtek az intézeti munkatársak az október 23. és no­vember 4. közötti iratok begyűjtéséhez. A felkutatott dokumentumok, röp­lapok, újságok, fényképek, később pedig a visszaemlékezések az intézet könyvtárába és levéltárába kerültek, ahol a rendszerváltásig azt zárt anyag­ként kezelték.240 A „Nagy Imre-féle ellenforradalmi mozgalmat leleplező” Fehér Könyvhöz összegy űjtött anyagokat is az Intézet őrizte meg.241 A személyi kultusz évei után lassan lehetőséget kaptak az intézeti dol­gozók újabb témák kutatására is. Megkezdődött a magyarországi szociál­demokrata és szakszervezeti mozgalom feltárása, a hazai és a külföldi bal­oldali csoportok kapcsolatának elemzése, s idővel megjelent az igény arra, hogy a „munkásmozgalmat” társadalomtörténeti aspektusból (is) kutassák, struktúra-vizsgálatokat végezzenek.242 1978-ban még „a párt- és munkás ­mozgalom-történetírás módszertani kérdéseit” boncolgató ülésre is sor ke­rült.243 A „kommunista hagiográfiák” gyártása helyett egyre árnyaltabb, 236C S . Lengyel 2008, 6.; Gábor 1974, 16. 237Párttörténeti 1978, 405. 238Az 1948-ban létrejöv ő MDP-ben nemcsak az SZDP és az MKP, hanem a két párt addig külön fenntartott archívuma is egyesült. 1948 nyarán az MKP Akadémia u. 17. alatt tárolt gyűjteménye 3259 db iratból, plakátból, röpcédulából, emléktárgyból, fotóból stb. és kb. ugyanannyi feldolgozatlan anyagból állt. A Dohány u. 76. alatt tárolt SZDP-s levéltár kb. 5000-6000 iratot, fényképet, emléktárgyat, újságot stb. őrzött, többnyire feldolgozatlan állapotban. Párttörténeti 1978, 45. 239Párttörténeti 1978, 46.; Petri 1982, 216.; Vass 1989, 126–127. 240Jalsovszky 2008, 216. 241C S . Lengyel 2008, 6. 242Gábor 1974, 17.; Párttörténeti 1978, 68.; Vass 1989, 128. 74

Next

/
Thumbnails
Contents