Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/4. Az MSZMP Központi Bizottságának pártintézményei
kutatásokkal, egy a kiállítások rendezésével foglalkozott, a maradék három pedig a könyvtárat és a levéltárat működtette.226 A Magyar Munkásmozgalmi Intézet első éveit egyáltalán nem lehet tudományos mércével mérni. Az Intézet alapvetően a totális diktatúra önképének egyik formálója, az állami propaganda egyik műhelye volt, az MDP legitimációját kellett „történeti érvekkel” alátámasztania. 1951-től jelentek meg A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai, to vábbá a Magyar munkásmozgalmi sajtó bibliográfiája nev ű sorozat kiadványai; az 1951-ben publikált három munka után jelentősebb szünet következett, a negyedik kötet csak 1959-ben hagyta el a nyomdát. A pártintézmény jelentősebb vállalkozása volt a Dokumentumok a magyar párttörténet tanulmá nyozásához cím ű forráskiadvány-sorozat, amelynek öt kötete 1954‒ 1955-ben került a boltokba. Nem adták ki viszont végül azt az írást, amelyet Réti László és Győrffy Sándor készített Rákosi Mátyás életéről, mert az olyan sok kitalált elemet tartalmazott, hogy maga a főtitkár tiltotta meg a megjelenését. 227 Az Intézet viszont más módon is tudta építeni Rákosi Mátyás személyi kultuszát. 1952-ben nyílt meg például a főtitkár 60. születésnapjához kötődő nagy reprezentatív kiállításuk Rákosi Mátyás harcos élete címmel, ahol a látogatók megtekinthették a diktátornak küldött ajándékokat (ezek két termet és két emelet körfolyosóját töltötték meg), valamint a szegedi Csillagbörtön egyik rekonstruált celláját is. Elkezdték gyűjteni a „Sztálin legjobb magyar tanítványa” életével kapcsolatos visszaemlékezéseket is. 228 A „munkásmozgalmi archívum” kialakítása is jól haladt, olykor arra is volt példa, hogy a forrásokat kiválogató munkatársak segíteni tudták a koncepciós perek előkészítését. Az Intézet szolgáltatta például azt az 1935-ös dokumentumot, amelyben Szakasits Árpád, az építőmunkás szakszervezet elnökeként bejelentette a rendőrségnek egy tüntetésüket. Rákosi ezt „bizonyítékként” használta az egykori szociáldemokrata vezető ellen 1950-ben indított büntetőeljárás során.229 226Romsics 2011, 370–371. 227Erényi 1968, 107.; Kerekasztal 1999, 203.; Romsics 2011, 389. 228Pünkösti 2004, 300., 306. 229Uo. 263–264. Az intézmény levéltárosai kétségkívül alapos munkát végeztek, hiszen az Intézet alapítása utáni hónapokban, 1949 márciusáig már átnézték és kiválogatták „a fasiszta belügyminisztérium és különböző törvényszékek, ügyészségek és fogházak irattárának munkásmozgalmi vonatkozású anyagát”, továbbá kiemeltek 12 000 aktát, ezzel párhuzamosan átnézték az SZDP 1945 utáni iratait is. HU-MNL-OL-M-KS 276-54.-88. Magyar Munkásmozgalmi Intézet. Beszámoló az 1949. évi munkáról és Munkaterv az 1950. évre, 50. 72
