Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/3. Társadalomtudományi reformműhelyek a Kádár-korszakban
legnagyobb, tisztán közgazdasági profilú műhelye volt, részt vett a Kádár-kor szinte valamennyi gazdasági döntésének megalapozásában, a tervgazdaság elméletének vizsgálatában és továbbfejlesztésében. Az intézet munkatársai közreműködtek olyan jelentős pártdokumentumok előkészítésében, mint az 1968-as re formot megalapozó 1966. májusi KB-határozat, vagy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével foglalkozó 1984. áprilisi KB-állásfoglalás. 138 A döntés-előkészítőkre gyakorolt befolyással azonban korántsem volt megelégedve az intézmény vezetése.139 Sipos Aladár, a Nyers Rezs őt 1981-ben váltó igazgató meglehetősen nyíltan fogalmazott 1987 nyarán: „Tapasztalataink a hasznosítás tekintetében vegyesek. Egyes esetekben javaslataink csaknem közvetlenül átmennek a gyakorlatba, más esetekben csak részlegesen vagy jelentős késéssel. Javaslataink egy része egyáltalán nem hasznosul.”140 Mindez elgondolkodtató, hiszen a Kádár-korban a gazdaságpo litika végig kiemelt terepnek számított a hatalmon lévők körében. Bár a párttagok száma kifejezetten magasnak számított (1974-ben a kutatók 56%-a, vagyis 39 fő MSZMP-tag volt),141 ez nem gátolta abban a mun katársi gárdát, hogy időnként szembe menjen a politikusok elképzeléseivel. 1973-ban például pártfegyelmi vizsgálatot kellett lefolytatni, mert több kutató tiltakozott a szakértők megállapításait figyelmen kívül hagyó142 népe sedéspolitikai határozat ellen. 143 A Közgazdaságtudományi Intézet – az AKI-hez hasonlóan – rendkívül színvonalas tudományos munkák megszületéséhez járult hozzá. Az intézeten kívüli közgazdászok általában kedvelték kiadványaikat, részt vettek tanácskozásaikon. A politikusok megengedték nekik, hogy olyan „kényes” kérdésekkel foglalkozzanak, mint az infláció, az életszínvonal és a szociálpolitika összefüggései, az egyre nyilvánvalóbb válság kérdései stb. Igaz, számos írásuk csak kis példányszámban, az intézeten belül jelenhetett 138Csizmadia 1995, 165–166.; Kornai 2005, 216.; Péteri 2006; Vass 1989, 78. és 82. 139Ehhez lásd például HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-262. (1976. április 27.). El őterjesztés az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága részére a közgazdaságtudományi kutatások helyzetéről (1976. április 16.), 16. 140Vass 1989, 80. 141HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-223. (1974. május 2.), 63. Tájékoztató az Agitációs és Propa ganda Bizottság részére. A közgazdaságtudományi kutatóhálózat struktúrájáról, a kutatások fő irányairól és koordinálásuk kérdéseiről (1974. április 24.). 3. sz. melléklet. Közgazdasági kutatóhelyek, 61. 142Farkas 1992b, 60.; Ferber – Rejt ő 1988, 163. 143HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-216. (1973. december 11.). Jegyz őkönyv az Agit. Prop. Bizottság 1973. december 11-i üléséről, 2. 56
