Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/2. A hatalom és a társadalomtudományok kapcsolata Magyarországon az államszocializmusban
kat is alig akarja adaptálni.”119 Ráadásul – idézve Farkas Jánost – pszicholó giai tény, hogy „általában mindenki nyitottabb a korábbi nézeteit megerősítő s elutasítóbb az azt gyengítő álláspontokkal szemben. Ez különösen gyakori jelenség olyan esetekben, amikor korábbi értékek újragondolására van szükség.”120 A megszokott módszereknek hatalmas erejük van, főleg, ha befolyásos személyeknek érdekükben áll a „régit” fenntartani.121 A politikusok többsége pedig – akár demokratikus,122 akár antidemokratikus berendezkedés ű országokról beszélünk – jobbára az általa már korábban meghatározott problémák megoldására keres tudást, és nem szereti azokat a kutatókat, akik pontosabb, de céljai elérése szempontjából nehezebben értelmezhető ismeretet hoznak létre.123 Az emberek általában nagyon nehezen képesek csak szem benézni a régi és az új közti ellentmondásokkal,124 viszont a tudósoknak kö telessége elméleti síkra terelni és analizálni ezt a problémát is. 125 Az államszocialista korszakban külön gondot jelentett, hogy bizonyos kiemelt kutatási témák vizsgálati idejét, például az Agitációs és Propaganda Bizottság által ajánlott programokat a pártkongresszusok által lehatárolt tervciklusokra határozták meg, vagyis nagyjából 4–5 évre. Ez bizonyos témák esetében vagy túl rövid volt, vagy túl hosszú. Utóbbi esetben ez a kutatók elkényelmesedését, az anyagi eszközök nem kellő koncentrálását okozhatta. Ráadásul általánossá vált az a gyakorlat, hogy a kongreszszusok előkészítése alatt „futottak be” a kutatók által készített zárótanulmányok, s a szinte egyszerre beáramló információtömeget képtelenség volt a döntéshozóknak áttanulmányozni. 126 119HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1978-5. Bognár József – Nyers Rezs ő – Kulcsár Kálmán: A társadalomtudományok eredményeinek gyakorlati felhasználásával összefüggő problémák (1977. március). 120Farkas 1986, 69. 121Mód 1970, 96. 122James Curlin, az amerikai Technika Értékelési Hivatal egyik programvezet ője például egyszer azt mondta: „Nem tudok elképzelni olyan amerikai elnököt, aki órákat tölt a tudományos szempontok tanulmányozásával, s ezekre alapozva hozza meg döntéseit. Silány dokumentumokra támaszkodnak, a döntéseket pedig mindig politikai alapon hozzák. Mindig van olyan tudós a kéznél, aki bármilyen döntést igazol.” Németh 1990, 312. 123Forgács 1980, 309.; Tamás 2005, 1394. 124 „Az emberek kerülik a kognitív disszonancia pszichológiailag kényelmetlen helyzetét, s ezért rendszerint elsiklanak a nézeteiknek ellentmondó vélemények felett, miközben fokozottan figyelnek az olyan információkra, amelyek erősítik attitűdjeiket” – írta erről Angelusz Róbert. Angelusz 1996, 155. 125Mód 1970, 96. 126HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1981-14. Beszámoló az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottsága által kijelölt kutatási és vitatémák helyzetéről, eredményeiről, végrehajtásuk rendjéről. 51
