Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/2. A hatalom és a társadalomtudományok kapcsolata Magyarországon az államszocializmusban

nagyobb szerepet szántak. A kulcskérdésnek számító kollektivizálás során például az MSZMP irányítói sokszor kikérték Erdei Ferenc és az Agrárgaz­dasági Kutató Intézet tudósainak véleményét.87 Az 1958-as munkáshatá ­rozat előtt 45 ezer dolgozót és munkásszármazású értelmiségit érintő vizs­gálatokat folytattak le.88 A kádári konszolidáció után pedig újabb intézetek és újabb tudományágak képviselői is lehetőséget kaptak arra, hogy a tu­dósközösségeket bekapcsolhassák a politika formálásába: a hatvanas évek­ben alakultak ki a politika és a társadalomtudományok kapcsolatainak azon vonásai, amelyek nagyjából változatlanul megmaradtak a létező szo­cializmus utolsó éveiig. Az 1960-as évtized elején merült fel először az alap­vetően rövidtávon gondolkodó, taktikai döntéseket hozó magyar vezetők­ben néhány társadalmi összefüggés (például munkaerő, életszínvonal) távlati tervezésének igénye (igaz, ez akkor még csak elképzelés maradt). 1962-től az MSZMP apparátusa már rendszeresen foglalkoztatott szakem­bereket, a KB elméleti munkaközösségei is igyekeztek felhasználni a kuta­tók munkáját.89 1962-t ől már a tudományágak képviselői is bekerülhettek a Tudományos és Felsőoktatási Tanácsba.90 A forradalom után meghurcolt társadalomkutatókat fokozatosan visszaengedték a tudományos intéze­tekbe, de az egyetemektől – kevés kivételtől eltekintve – még igyekeztek távol tartani a „renitens” tudósokat, nem ajánlottak fel nekik tanári álláso­kat. 91 A tudomány növekvő szerepének igen kedvező nemzetközi feltételeket teremtett Hruscsov, aki az 1960-as évek elején meghirdette a kapitalista ál­lamok fejlettségi szintjét megcélzó, sőt, azt túl is haladó grandiózus tervét. Hruscsov hitt abban, hogy a szocialista rendszer többet tud adni az ember­eknek, mint a tőkés világ, és a tudományos-technikai forradalom segítsé­gével képes fejlettebb tudományt és gyorsabban növekvő gazdaságot te­remteni. A tudományhoz másképpen álltak hozzá, mint 1953 előtt, s ez végső soron arra vezetett, hogy mind a Szovjetunióban, mind Magyaror­szágon is többet áldoztak műszaki és természettudományi kutatásokra, s idővel a társadalomtudományi kutatásokra is.92 87Varga 2013, 64–65., 97., 106., 113. 88Földes 2018, 127. 89Balogh 1982, 218.; Balogh 2000, 11.; Kalmár 2014, 206.; Szorcsik 1977, 172. 90HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1976-1. Tervezet. A társadalomtudományok koordinációjának állami feladatai (1975. október 13.). 91Ferge 2016, 193.; Kornai 2005, 219. 92Kalmár 2014, 182–188., 197–203. Lásd még Földes 2018, 114.; Rainer M. 2011, 196. 43

Next

/
Thumbnails
Contents