Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/3. A szociáldemokráciával kapcsolatos kutatások
jelen lehettek azok a gondolatok, amelyeket szociáldemokrata szerzőktől olvastak, ahogyan az ideológia iránt kisebb mértékben érdeklődő párttagoknál is jelen lehetett egyfajta szociáldemokrata vagy éppen kisgazda, parasztpárti stb. mentalitás és tradíció. Az MSZMP ugyanis – mindenféle hivatalos deklaráció ellenére – nem volt monolit egység, többfajta gondolkodást, irányzatot olvasztott magába. Más kérdés, hogy ezt a szellemi heterogenitást maga a pártvezetés sosem vállalta fel, politikáját nem ez határozta meg. 337 A Társadalomtudományi Intézetben az 1970-es években megalapozott szociáldemokrácia-kutatás az 1980-as évek elején vált karakterisztikussá. A tárgyalt időszakban többször rendeztek konferenciát a szociáldemokráciáról az intézetben. Ezek közül három ismertetésére térek ki röviden, az 1979-ben, 1985-ben és 1989-ben tartott tanácskozásokra. A hangsúlyok természetesen mindegyiken máshova kerültek. Az 1979. február 26. és március 2. között tartott tanácskozás a Szocialista Internacionálé tevékenysége Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országaiban címet viselte. Ezen számos európai szocialista ország tudományos intézete mellett részt vett a mongol, a vietnami és a kubai kommunista párt küldötte is.338 A konferencia felhívta a figyelmet arra, hogy a hagyományosan európai gyökerű szociáldemokrácia jelentős aktivitásba kezdett a harmadik világ országaiban; főleg a német és a svéd pártok, amelyeket a britekkel, franciákkal vagy a belgákkal ellentétben kevésbé vagy egyáltalán nem terhelt a kolonialista múlt. Az okok között a hetvenes évek gazdasági válságát jelölték meg, amelynek egyik levezetője a fejlődő világ irányába ható gazdasági orientáció volt. A generációváltást átélt Szocialista Internacionálé vezetése ezért próbált minél mélyebbre hatoló gyökereket ereszteni pártjai, ifjúsági szervezetei, alapítványai segítségével a fejlődő országok térségében, megtartani az el nem kötelezett országokat a tőkés világrendben, de úgy, hogy közben harcolt a „nyers monopoltőke” érdekei ellen is. A konferencia egyértelművé tette, hogy bár a szocdemek elgondolásai alapvetően nem jelenthetnek megoldást a harmadik világ társadalmi, politikai és gazdasági problémáira, kísérleteiket nem szabad lebecsülni, és a lehetőségekhez mérten érdemes lenne a kommunista és a szociáldemokrata pártoknak együttműködniük 337Erényi – Kádár 1999, 176.; Huszár 2004, 7., 13., 18., 30–31.; Ripp 2004a, 34. 338HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-52. Emlékeztet ő a testvérpártok központi bizottságai tudományos intézetei szakértőinek tanácskozásáról A Szocialista Internacionálé tevékenysége Afrika, Ázsia, Latin-Amerika országaiban címmel (1979. április 26.), valamint A Szocialista Internacionálé tevékenysége Ázsia, Afrika és Latin-Amerika országaiban cím ű szakértői tanácskozás programja. 304
