Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
lakáshoz.309 A helyzet vidéken sem volt sokkal jobb: „A fiatalok, nagycsaládosok lakáshoz juttatásának programja folyamatossá vált. Kiemelt szerepet kapott a lakásmobilitás ösztönzése. Az ifjúság lakáshoz jutási esélyei azonban mindezek mellett sem javultak számottevően” – jelentették 1988. márciusban Nógrád megyéből.310 Nemcsak a lakáspolitika terén vallott kudarcot az utolsó tartalékait egyre inkább felélő szocialista állam. Nem sikerült megnövelni a 30 éven aluliak arányát a vezető pozíciókban, kivéve a központi igazgatási szerveket (itt 1980 és 1990 között kettőről négy százalékra nőtt a fiatalok száma) és a szövetkezeti vezetőket (ahol 1,8-ról 2,5%-ra emelkedett az arányuk). Sőt, az 1980-as évtizedben inkább csökkent a fiatalok száma: a tanácsi szervekben 8,1-ről 6,8%-ra apadt tíz év alatt az ifjúság részaránya a vezetői pozíciókban, és a vállalati, intézményi igazgatók között is csökkent (4,8-ról 4,6%-ra). Az általános iskolát el nem végzettekre nem fordítottak „megkülönböztetett” figyelmet, még az 1985-ös oktatási törvényben sem utaltak a problémáikra, noha a Pályaválasztási Tanácsadó Intézet felmérést végzett körükben. Jelentős részük a segédmunkások közül került ki,311 a számuk egyszerűen nem akart csökkenni,312 s őt az 1980-as évtized végére még kicsit emelkedett is az arányuk (az 1980-as 0,6%-ról 0,7%-ra).313 Hiába szorgal mazták azt is a szociológusok, hogy az iskoláztatást ki kellene terjeszteni, erre nem volt hajlandó a politikai vezetés, sőt még mesterségesen korlátozta is a folyamatot. 314 Az ingázó fiatalok helyzetének súlyosságát a budapesti pártbizottság az országos szervekkel ellentétben reálisan érzékelte, már csak azért is, mert számuk a fővárosban az országos átlag többszöröse volt. Ennek ellenére a szervezet 1985-ös feladattervébe mégsem került be az ingázó, munkásszálláson élő fiatalok segítése, annál több konkrétum nélküli sablonszö-309HU-BFL-XXXV-1-a-4-792. (1988. november 23.). Tájékoztató az 1988. évi tanácsi gazdál kodásról, az 1989. évi terv koncepciójáról, 20–21. 310HU-MNL-NML-XXXV-51-c-841. (1988. március 29.) A megye VII. ötéves területfejlesztési irányelveinek időarányos végrehajtása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésének feladataira (pártbizottsági ülésre kerülő előterjesztés tervezete), 42. 311Andics – Gazsó – Harcsa 1984, 232.; Kapitány 1995, 45.; NÚ 1985, március 22. 1. 312BMN 1987; HU-MNL-HML-XXXV-22-c-3-766. (1986. május 6.). Jelentés a n őpolitikai munka pártirányításának tapasztalatairól és a további feladatokról a Heves városi Pártbizottság területén, 14.; Simon 1988. 313Kapitány 1995, 30. A kutatók 1987-ben azt állapították meg, hogy az 1970-es évtized ele jétől fogva lényegében nem csökkent az általános iskolát nyolc év alatt el nem végzők aránya. Szabó 2012, 214. 314Gábor 2012, 135. 298
