Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
elmaradott” volt.214 „Az ifjúságpolitika tudományos megalapozását szol gáló kutatások” című MTA tárcaszintű főirány céljainak meghatározásakor egyrészt kimondták, hogy szükséges az eddigi vizsgálatok során elhanyagolt rétegek (pályakezdő értelmiség, községekben lakó fiatalok, az ügyviteli alkalmazottak vagy a szolgáltatásban foglalkoztatottak) kiemelt kutatása, másrészről olyan elméleti-empirikus munka indítása, amely az életkori tényező szerepével és a szocializációval foglalkozik. A kutatási főirány központja a Társadalomtudományi Intézet maradt. Hat kutatási irányt határoztak meg, ebből kettő („Az ifjúság önálló élet- és pályakezdésének társadalmi jellemzői, konfliktusai és zavarai”, illetve „Az ifjúság politikai szocializációinak problémái”)215 bázisintézete a KB TTI volt. A maradék négy témával többek között a Közgazdaságtudományi Egyetem, a Politikai Főiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem foglalkozott. Az intézet munkatársai kiemelt figyelmet fordítottak a fiatalokat érintő legsúlyosabb problémára, a lakáskérdésre, ami természetesen nemcsak az ifjúságot érintette, hiszen a Kádár-korszakban végig a lakás számított a legnagyobb hiánycikknek.216 1978-ban csak a lakosság 37%-a lakott megfe lelő, viszonylag tágas, modern lakásviszonyok közepette,217 de a lakással kapcsolatos problémák a fiatalok körében még élesebben jelentkeztek, mint a társadalom egyéb csoportjainál.218 Nagy újdonságnak számított az ifjúság politikai szocializációjának vizsgálata, amelyre korábban Magyarországon még nem került sor, ezért a tervidőszak elején a téma elméleti-metodológiai megalapozást tűzték ki célul.219 Ezt a témát els ősorban az a fiatal csoport kutatta, amelynek tagjai a hetvenes évektől tanítottak az ELTE ÁJK-n politikaelméletet és politikai nevelést (köztük Boros László, Csatáry Ildikó, Dögei Ilona, Gyulavári Ágnes, Kéri László, Stumpf István, Szabó Máté, 214HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1981-15. Tájékoztató a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság 1981. február 18-i üléséről (1981. március 31.). 215Ennek kutatása „központi jelent őségű feladat” volt. Lásd HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1981-14. Tájékoztató a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság 1981. február 18-i üléséről (1981. március 31.). 216Tomka 2012, 32. Az életmóddal kapcsolatos egyik kutatás egyenesen arra jutott 1979-re, hogy „a szocialista életmód kialakulásának egyik legnagyobb akadálya a lakáshiány.” HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1979-8. „A társadalmi struktúra, az életmód és a tudat alakulása Magyarországon” c. OTTK főirány (1981–90) tervkoncepciója (1979. október 1.). 217HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1983-19. Tájékoztató a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság 1983. június 30-i üléséről. 218Uo. Beszámoló a Társadalomtudományi Koordinációs Bizottság részére. „Az ifjúság ön álló élet- és pályakezdésének főbb jellemzői, konfliktusai” című Agitációs és Propaganda Bizottság-i kutatási megrendelés eredményeiről (1983. október). 219Békés 1981, 411–412., 415., 420. és 425. 280
