Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/2. Az ifjúsággal kapcsolatos kutatások
vizsgálatával foglalkozott). 188 Végül 1972–1973-ban a Társadalomtudomá nyi Intézet vezetésével mintegy harminc szakember összeállította az ifjúság kutatásának középtávú (1973–1975) programját. A témákat előbb négy, majd két csoportba sorolták: „I. A munkássá válás folyamata és mechanizmusa, a fiatal munkások különböző rétegeinek élet- és munkakörülményei, életmódja és életeszményei, társadalmi-közéleti beállítódása és aktivitása, művelődési, kulturálódási igényei és lehetőségei. II. Az ifjúság és a szervezetek. A szervezetek és intézmények hatása az ifjúságra, az ifjúság viszonya a szervezetekhez.” A programot ekkor még inkább a témakeresés jellemezte, a tematikát néhány kiemelkedő jelentőségűnek tartott általános témakör különálló kutatása képezte. Az 1976 és 1980 közötti középtávú terv beillesztette az ifjúságkutatásokat az Országos Távlati Tudományos Kutatási Tervbe, továbbá a KB Agitációs és Propaganda Bizottsága által kiemelt kutatási programokba.189 A kutatások döntően a Társadalomtudományi Intézet tartalmi irányítása alatt, és nagyobbrészt az Állami Ifjúsági Bizottság szervezése és finanszírozása mellett kezdődtek meg. Az 1976-tól induló új középtávú terv öt nagyobb témakör kutatását tűzte ki célul: I. A szocialista társadalom struktúrája (ezen belül „A munkássá válás folyamata” című téma kutatása tartozott a KB TTI-hez); II. A szocialista tudat és életmód jellemzői a fiatalok körében; III. A fiatalok társadalmi-közéleti aktivitása, a szocialista demokrácia érvényesülése körükben (itt „A fiatalok társadalmi-politikai aktivitása” nevű program jutott a KB TTI-nek); IV. Az ifjúság és a népgazdaság fejlődésének néhány kérdése; V. Az ifjúság és a szervezetek (itt „A pártszervezetek ifjúságpolitikai tevékenysége és a KISZ pártirányítása” volt az intézeti vizsgálódások témája). 190 Az 1970-es évek közepétől néhány évig „csendesebb” időszak következett, a fiatalságra irányuló társadalmi figyelem valamelyest csökkent. 191 A szociálpolitika is fontosabbnak ítélte ekkor a nyugdíjasokról való gondoskodást. Igaz, az ifjú családfenntartókat is igyekeztek segíteni: megduplázták a gyest, de a „nagycsaládosok” segítését célzó igény csak a hetvenes évek második felétől mutatható ki a tanácsi dokumentumokban.192 B ővültek a bölcsődei férőhelyek, de mivel a hetvenes években nőtt a születések 188Szenes 1971. 189Gazsó 1974, 106.; Szenes 1971; HU-MNL-OL-M-KS 288-21.-1972.-26. Javaslat az ifjúsági kérdések kutatásának középtávú programjára, 1972–1975 (1972), 194–211. 190HU-MNL-OL-XIX-A-85-b-1976-1. Halay Tibor: Javaslat az ifjúságkutatás 1976–1980. évi középtávú kutatási tervére (1976. szeptember 22.). 191Békés 1984, 5.; Nyerges 1978, 7. 192Horváth 2012, 45., 47., 178.; Tóth 2010, 184. 276
