Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
I. FEJEZET TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK A SZOCIALIZMUSBAN - I/1. A politikai döntések tudományos megalapozása – Elmélet és gyakorlat
a döntések során. A központ mellett a helyi szervek is éltek az „ésszerűsítés” lehetőségeivel, így a központi mintára felállított munkabizottságokba idővel nemcsak a helyi pártapparátus képviselői, hanem szakemberek is bekerülhettek, akik nem is voltak feltétlenül az ottani pártszervezet vezetőtestületeinek tagjai. Ezek a formális hierarchiák mögött működő többrétegű információs hálók teremtették meg idővel az alkuk, lobbizások lehetőségét. Ugyanakkor a rendszer fennállásáig végig fennmaradt a hatáskörök vertikális és horizontális centralizációja, a felelősség ebből következő elmosása és a döntési mechanizmus azon jellegzetessége is, hogy csupán azon érdekek figyelembevételére kerülhetett sor, amelyek átjutottak az apparátusok szűrőjén.9 Valóságismeret a döntés-előkészítésben A valóság, a valóság érzékelésének problematikája Immanuel Kant óta foglalkoztatja a filozófusokat. Számos gondolkodó vélte úgy, hogy a valóság, mint olyan, megismerési-tapasztalati formák kifejeződése. A Világirodalmi lexikon meghatározása szerint a valóságismeret „a valóság és az ember gya korlati kapcsolatai révén az emberi tudatban kialakuló képzetek összessége”.10 Ám a valóság érzékelését, megismerését, a tények, információk felismerését és tudatosítását számos tényező befolyásolhatja és befolyásolja. Az egyik alapvető kérdés az lehet, hogy mely tényekről szerezhetünk tapasztalatot? Ruzsányi Tivadar és Kindler József magát a megismerhető „információt” is kettéosztja, és megkülönböztet objektív vagy tényinformációt, valamint szubjektív vagy értékinformációt, melyet a priori (azaz ta pasztalást, tényeket megelőző) módon lehet nyerni. A két szerző arra a következtetésre jut, hogy csak akkor lehet valósághű képet alkotni egy jelenségről, ha az objektív tényeket és a szubjektív értékinformációkat együttesen vesszük figyelembe, tehát pusztán a tények ismerete nem elegendő a hiteles valóságismerethez.11 A valóság megismerésében segítségünkre lehetnek a művészetek, az irodalom, az oktatás, a média és kiemelkedő jelentőséggel a tudomány. Utóbbi, függetlenül attól, hogy természet- vagy társadalomtudományról van-e szó, mindig az embereket körülvevő világ, a valóság felfedezésére, törvényszerűségeinek elemzésére törekszik. A modern, hatékonyan m űködő 9 Bihari 1979, 110.; Bihari 2005, 255–256., 259.; Csanádi 2005, 270.; Sárközy 1986, 287. 10VL 1994, 359. 11Ruzsányi – Kindler 1986, 48–49., 51., 56. A szerz ők ugyan írásukban a szakértők a priori információinak jelentősége mellett érvelnek, de a szubjektív információk szerepe szerintem a politikusoknál is legalább olyan fontos, mint a kutatóknál. 27
