Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
IV. FEJEZET KUTATÁSI PROGRAMOK ÉS A DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS GYAKORLATA - IV/1. A munkás-kutatás
A szakmunkások 32, a betanított munkások 41 és a segédmunkások 43%a valamilyen szintű béremelést javasolt. „Az olyan válaszok, hogy a végzett munka szerint kellene fizetni, vagy a kategóriákon kellene változtatni, vagy a régi munkások bérét kellene emelni, arra mutatnak, hogy a munkások többsége szerint jelenlegi bérrendszerünk túlzottan egyenlősítő, nagyon kevéssé veszi figyelembe a magasabb képzettséget és a jobb munkát.”87 Ezt a későbbi történeti kutatások is megerősítették.88 Ez az egész Kádár-kor szakban probléma volt, ugyanis a munkaerőpiacon a kereslet végig meghaladta a kínálatot, ami felülértékelte az alacsonyabb képzettségű munkaerőt a kvalifikáltakhoz képest.89 Általában passzivitás jellemezte a megkérdezett dolgozókat, még az őket közvetlenül érintő kérdésekben sem igen éltek javaslatokkal.90 Az érdektelenséget kifejezte a különféle politikai, tömegszervezeti intézményekben komolyabb feladatot vállaló személyek aránya is. Pártfunkciót a szakmunkások és a betanított munkások egy százaléka, szakszervezeti funkciót a szakmunkások négy, a betanított munkások öt, a segédmunkások egy százaléka vállalt, a szakmunkások három, valamint a betanított munkások egy százaléka töltött be tanácsi, illetve népi ellenőri funkciót, tömegszervezeti vezető pedig csak a szakmunkások három és a betanított munkások egy százaléka volt. 91 Kemény és Kozák a megyei munkások keresetei terén komoly feszültségekre bukkant. A szakmunkások átlagos havi bére 1800 és 2200 Ft között volt, a betanított és segédmunkásoké pedig 1400 és 1800 Ft között.92 Ez el maradt a korszak ipari átlagkeresetétől, ami 1970-ben 2271 Ft volt.93 A szerzőpáros elemzéséből kiderült, hogy 3400 Ft felett egyetlen segédmunkás sem keresett, de a szak- és betanított munkásoknak is kevesebb, mint egy százaléka vihetett haza ekkora vagy ennél nagyobb összeget. A magas és közepes képzettséget igénylő munkáknál 1800–2200 forint között volt a tipikus kereset, az alacsonyabb képzettségűeknél 1400–1800 forint. A szakmunkás családoknál az egy főre jutó havi átlagjövedelem 1140 Ft, a betanított munkások családjaiban 1045 Ft, a segédmunkásoknál 954 Ft volt. Talán meglepő, de a szerzők arra jutottak, hogy a kereset nincs hatással a 87 Kemény – Kozák 1971b, 46–48. 88Bartha 2009, 161.; Belényi 2009, 186. 89Földes 2018, 129. 90Uo. 132. 91Kemény – Kozák 1971b, 50–51., 54. 92Uo. 25. 93Valuch 2017, 45. 249
