Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
III. FEJEZET AZ INTÉZET RÉSZVÉTELE AZ IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKÁBAN - III/2. Kísérlet az ideológiai oktatás korszerűsítésére
gon is megjelenő politológia irányába. Erre történtek bátortalan lépések, például az ELTE ÁJK Tudományos Szocializmus Tanszéke fontos sorozatot indított Politikatudományi Füzetek címmel. Ez azonban kevés volt ahhoz, hogy az ideológiai tárgyak, tanszékek presztízse növekedni kezdjen. 66 Az 1970-es évek második, és az 1980-as évek első felében a politikai döntéshozók továbbra is próbáltak javítani a pártoktatás színvonalán. Mint már említettem, 1978-ban a három alaptárgy – politikai gazdaságtan, filozófia, tudományos szocializmus – mellé bevezették a magyar munkásmozgalom történetét, és néhány intézményben az általános szociológiát is. 1980 novemberében megkezdődött az egyetemi/főiskolai jegyzetek átdolgozása és korszerűsítése, 1981 februárjától pedig mintegy másfél évig általános felmérést készítettek a marxizmus–leninizmus oktatás helyzetéről, az erről szóló előterjesztést 1982. augusztus 24-én vitatta meg az APB.67 Az 1982 nyarára elkészült anyag az ideológiai képzés fogyatékosságait külső okokkal (a „nemzetközi munkásmozgalom” vitái és ellentétei, a szocialista országok politikai és gazdasági válságai) és belső anomáliákkal (a felsőoktatási rendszer megoldatlan problémái, a KISZ-munka hiányosságai, a tanulók egy részének egzisztenciális nehézségei, az értelmiségiek pályakezdési gondjai) magyarázta. A dokumentum szerint az említett problémák felerősítették a szocializmussal szembeni bírálatokat és a marxista oktatást érő kritikákat. Az előterjesztés ugyanakkor önkritikusan azt is megállapította, hogy az oktatás „ma sem tudja megfelelően összekapcsolni a marxista–leninista elméletet a szocialista építés társadalmi gyakorlatával. [...] nem tudunk elég meggyőzően és hitelesen foglalkozni a szocialista építés mai kérdéseivel és fejlődési gondjaival, nem vagyunk képesek mélyrehatóan elemezni azokat a változásokat, amelyek az elmúlt időszakban a fejlett tőkésországokban végbementek. [...] korunk több jelentős kérdésének megválaszolásában a nemzetközi és a hazai marxista–leninista elmélet fáziskésében van, és az oktatásnak sokszor nincs mire támaszkodnia.” Mindemellett a speciális kollégiumok közül kevés foglalkozott aktuális társadalmi kérdésekkel, az oktatást túlzott tartalmi és strukturális szétaprózottság jellemezte, a tanárok alig olvastattak „klasszikus szövegeket”, vagyis Marx, Engels, Lenin és más teoretikusok eredeti műveit, de a hallgatók 66Bozóki 1985, 108.; Iván 1982, 92–93., 95.; Kuczi 1990, 130–132., 137.; Pándi 1981, 22., 26– 27., 35. 67HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-285. Jelentés az Agit. Prop. Bizottságnak a szociológia okta tása és a szociológus képzés helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól (1977. június 1.), 11.; HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-394. Előterjesztés az Agitációs és Propaganda Bizottság számára. Tárgy: A marxizmus‒ leninizmus oktatás helyzete és korszer űsítésének feladatai az állami felsőoktatásban (1982. augusztus), 12–13.; Józsa 1982, 3., 8. 219
