Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

III. FEJEZET AZ INTÉZET RÉSZVÉTELE AZ IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKÁBAN - III/2. Kísérlet az ideológiai oktatás korszerűsítésére

A „burzsoá ideológiával” kapcsolatos dokumentumok azonban más téren is jelentős hiányosságokat mutattak, különösen a témában készült zárótanulmány. A 83 oldalas anyag – opponense Pálos Tamás, a KB APO helyettes vezetője és Knopp András, a KB TKKO munkatársa volt – meglehetősen alaposan igyekezett bemutatni az antikommunista törekvések ideológiai koncepcióit, de adós maradt a szocialista országok elleni nyugati propaganda és a kivédésre szolgáló módszerek bemutatását illetően. A dokumentumot átnéző Kornidesz Mihály (a KB TKKO vezetője) azt is felrótta a zárótanulmány készítőinek, hogy az elemzések – bár újszerűek – igencsak vázlatosak, helyenként elnagyoltak, s „a legjellemzőbb antikommunista elméleteket tipizálva a tanulmány nem tér ki nemcsak az egyes elméletek társadalmi feltételeinek elemzésére, de néhol még az elmélettörténeti előzmények, illetve kölcsönhatások jelzésére sem.” Ugyanakkor Kornidesz kiemelte, hogy az írás nagy pozitívuma, miszerint megkísérli tipizálni az antikommunista elméleteket, s ezeket öt csoportba sorolja.

53 1. A politikai rendszerek elmélete. A zárótanulmány szerint ez a konvergencia-teória része. Központi helyet kap benne az állam, a politikai átalakulás, az egyéni autonómia, a tömegtársadalom és az ezekkel kapcsolatos problémák (Marcuse, W. H. Whyte, Gabriel Marcel stb. műveit hozta fel példaként). Ide tartoznak az „új osztály-elméletek” (Raymond Aron, Milovan Gyilasz stb.), amelyek szerint a magukat szocialistának nevező társadalmakban is kialakulnak elnyomó osztályok. A szerzők kitértek a totalitárius paradigmára, illetve az arra hasonlító teóriákra (Hannah Arendt, Brzezinski, Samuel P. Huntington), melyeknél a polgári demokrácia politikai rendszere a mérce. 2. Az ipari társadalmak elméletei. Ezeket is a konvergencia-teória közé sorolták a szerzők. Az ide tartozó gondolkodók a gazdasági-technikai fejlődést elemzik, egyfajta technicista determinizmust feltételeznek (Schumpeter, L. O. Kelso, M. I. Adler, W. Rostow, J. K. Galbraith stb.). A zárótanulmány alkotói szerint a technikai-technológiai determinizmus problémamegközelítése absztrakt, nem veszi figyelembe a társadalmi formációkat. 3. Az ideológiák alkonyának és reneszánszának elméletei. Az ezt kidolgozók úgy vélik, hogy az ideológiák (így a kommunista ideológia) kora tulajdonképpen véget ért, helyükre lépett a szkepszis (Aron), illetve az utópia (Mannheim Károly, Daniel Bell). Ám olyan szerzők is akadnak, 53HU-MNL-OL-M-KS 288-41.-237. Tájékoztató az Agit.-Prop. Bizottság részére. „Antikom

munista törekvések ideológiai koncepciói, a Magyar Népköztársaság ellen irányuló antikommunista propaganda sajátosságai, az ellenük folyó harc fő irányai és módszerei” c. középtávú kutatási téma zárótanulmányáról (1974. december 30.), 45–47.; TK

1975, 13–23.

213