Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.
III. FEJEZET AZ INTÉZET RÉSZVÉTELE AZ IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKÁBAN - III/1. Az új gazdasági mechanizmus propagálása
Bizottság értékelte az addigi agitációs tevékenységet, s korántsem volt mindennel megelégedve. Javasolták, hogy a jövőbeli munkák tervezésénél konkrétan sorolják fel, hogy mely társadalmi rétegeknek mit mondjon a propaganda. Ezen belül nagyobb teret szándékoztak adni az export jelentőségének megmagyarázására és annak hangsúlyozására, hogy az új gazdaságirányítási rendszer nem jelent majd letérést a tervgazdálkodásról. Óvtak a túlzott illúziókeltéstől is; egy későbbi állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy „a reform nem csodaszer,” nem oldja meg automatikusan az összes problémát. Előírták, hogy differenciáltan kell foglalkozni a reform közgazdasági koncepciójának elméleti megalapozásával, a sorra kerülő konkrét intézkedések megmagyarázásával.16 Természetesen a tömegszervezetek nek is ki kellett venniük részüket a munkából. Igyekeztek felhasználni a KISZ, a Hazafias Népfront és a többi szervezet rendezvényeit „a reform intézkedések még szélesebb körű megismertetésére, és fellépni a bevezetés során a helytelen értelmezésből fakadó káros tendenciák ellen.”17 A reformpropagáló tevékenység megszervezésében nagy szerepe volt Lakos Sándornak, aki az Agitációs és Propaganda Osztály helyettes vezetőjeként dolgozott, s nemcsak a Mechanizmus Propaganda Bizottságot, hanem az új mechanizmust ismertető brosúra szerkesztőbizottságát is vezette. Lakos a Népszabadság szerkeszt őségében 1965-ben szűk körű vitákat szervezett a készülő reformról, sőt a frissen megalapított Társadalomtudományi Intézet is kivette részét az új mechanizmus népszerűsítéséből. Lakos eleinte főleg a szerkesztőségi vitákon megismert kutatókból szervezte az új kutatóhely törzsgárdáját.18 1967-re kipróbált propagandisták és szakem berek elkészítették a reform különböző kérdéseit tárgyaló TTI-s kiadványokat. Révész Gábor a vállalatokról, Csapó László a központi irányításról, Simka István és Tóth Béla a mezőgazdaságról írt, míg Lakos kisebb összefoglaló munkát tett közé az új mechanizmus egyes kérdéseiről.19 Lakost be vonták az új politikai gazdaságtan tankönyv szerkesztési munkálataiba is, 16Uo. Emlékeztet ő a mechanizmus propaganda bizottság 1966. május 17-i ülésének állásfoglalásairól (1966. május 26.); Párdi Imre – Orbán László: Javaslat a „Gazdasági mechanizmus reformja” és a III. ötéves terv propagandájának feladataira (1966. június 3.). 17HU-MNL-OL-M-KS 288-22.-1967-5. A Hazafias Népfront helyzete és feladatai (1967. ok tóber 25.), 90. 18HU-MNL-OL-M-KS-288-41.-54. Lakos Sándor levele Szirmai Istvánnak (1965. december 7.), 20–21. és 24–25.; Kalmár 2014, 315. és 667. 19 HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-14. Határozat a Társadalomtudományi Kutató Intézet felállí tásáról; HU-MNL-OL-M-KS 904-1.-20. A Társadalomtudományi Intézet munkájáról (1970. augusztus 26.); HU-MNL-OL-M-KS 904-2.-39. Orbán László: Jelentés a gazdasági mechanizmus reformja propagandájának főbb tapasztalatairól és a további feladatokról (1966. április 8.); Kalmár 2014, 655.; Lakos 1966. 202
