Pál Zoltán: Társadalomtudomány a diktatúrában (Budapest, 2021) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 2.

A FELHASZNÁLT SZAKIRODALOMRÓL ÉS FORRÁSOKRÓL

kutatási nehézségekről, munkabizottságok alakulásáról stb.) nyújt információkat. A KB TTI-t érintő javaslatok, utasítások, tervezetek találhatóak a KB Agitációs és Propaganda Osztályának (HU-MNL-OL-M-KS 288-22. cs.), és kisebb mennyiségben a Párt-és Tömegszervezetek Osztályának (HU-MNL-OL-M-KS 288-21. cs.) anyagai között is. Budapest Főváros Levéltára is őriz a Társadalomtudományi Intézettel kapcsolatos iratokat, hiszen a fővárosi pártszervek gyakran igen szoros kapcsolatban álltak az MSZMP különböző, helyileg Budapesten található intézményeivel. A kapcsolatot igazoló dokumentumok a XXXV. fondfőcsoport 1. fondjának „a” állagában, vagyis az MSZMP Budapesti Bizottsága pártértekezletének, pártbizottsági és végrehajtó bizottsági üléseinek jegyzőkönyvi anyagában vannak. Ezek között találhatóak beszámolók, jelentések a KB TTI tevékenységéről, a pártértekezletre meghívott KB TTI-s kutatók (például Szpirulisz Ildikó) felszólalásai, javaslatok a Társadalomtudományi Intézettel való szorosabb együttműködésre, sőt még különböző kutatási témajavaslatokat (például a nagy lakótelepek társadalmának vizsgálata) is találhatunk itt.25

Hasonló iratokat őriz néhány megyei archívum (a Magyar Nemzeti Levéltár Heves, Nógrád, Pest és Somogy Megyei Levéltárai) gyűjteménye is. Az egyes kutatók szakmai előrehaladását a kommunista hatalombirtokosok aktuális érdekeiknek megfelelően tudták befolyásolni. Nemegyszer volt rá példa, hogy bizonyos tudósok nem, vagy csak évekig tartó huzavona után szerezhettek kandidátusi fokozatot. Az MTA Tudományos Minősítő Bizottsága (TMB) dönthette el, hogy ki, mikor szerezheti meg a kandidátusi címet, természetesen a Társadalomtudományi Intézet munkatársainak jelentős része karrierje során kénytelen volt kapcsolatba kerülni ezzel a testülettel. Az MTA Levéltárában26

őrzött TMB-s iratok ezért fontos forrásokat tartalmazhatnak az egyes kutatók tudományos működéséről, a politikusok és a tudósok közötti viszonyról is. 25HU-BFL-XXXV-1-a-2-8. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el

őzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek (1985. március 1.), 361–365.; HU-BFLXXXV-1-a-3-105. Péter et. szóbeli beszámolója, IX. 27-i PB. ü. B/PB/26. (1971. szeptember 27.), 131.; HU-BFL-XXXV-1-a-3-139. A Budapesti Pártbizottság 1976. november 1-i ülésének határozata a Pártbizottság – Végrehajtó Bizottság és apparátus munkastílusának, munkamódszerének fejlesztésére (1976. november 29.), 62.; HU-BFL-XXXV-1-a-3-142. Az MSZMP Budapesti Bizottságának feladatterve az MSZMP KB 1976. X. 26-án – „A pártpropaganda soron levő feladatairól, továbbfejlesztéséről” – hozott határozatának végrehajtására (1977. március 25.), 101.; HU-BFL-XXXV-1-a-4. 483. Jegyzőkönyv. A Budapesti Párt Végrehajtó Bizottság 1976. június 2-án tartott üléséről (1976. június 2.), 6.

26Háy 2004, 136.

20